Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A vállalkozó szellemű gazdálkodó
Bérházvásárlás, vagyonfelosztás 1937-ben rokoni kérésre más vállalkozásba is belevágott Nagyiván János. A család rokonságába tartozott Tari Sándor gazdálkodó, aki sokféle vállalkozással foglalkozott, de sorra kudarcot vallott, és nagy összegű adósságot halmozott fel. Övé volt egy hatlakásos bérház a városban, a Csongrádi sugárút és a Rózsa utca sarkán, amelyben maga is lakott. Banktól felvett hitelét nem tudta törleszteni, ezért a bérház árverésre került. Tari könyörögve kérte rokonát, Nagyivánt, hogy az árverésen ő vegye meg a bérházat, mert őt mint lakót nem teszi ki az utcára. Anna szerint apja 10 ezer pengő hitelt vett fel a banktól és az árverésen ő vette meg a bérházat. így lett bérháztulajdonos. Az emeletes épület földszintjét egy üzlet és egy kocsma foglalta el, az emeleten 4, bent az udvarban pedig 2 lakás állt, amelynek egyikében az egykori tulajdonos lakott. E bérház azonban eléggé régi épület volt, nélkülözte a vízvezetéket. A lakók az udvari kifolyóból hordták a vizet, és a régimódi közös wc az udvaron állt. A tízezer pengős banki hitelfelvétel, s ebből a bérházvásárlás önmagában bizonyítja, hogy Nagyiván igen prosperáló, nyereséges gazdasággal rendelkezett. Ha nem így lett volna, akkor egyetlen bank sem adott volna kölcsönt neki. Az 1937-es esztendő másik fontos eseményét jelentette, hogy az idős szülők ekkor osztották fel az atkaszigeti birtokot a már jócskán felnőtt és már régebb óta házasságban élő gyerekeik között. A hat testvér a 36 holdas birtokból egyenként 6-6 holdat kapott. A 6 holdas parcellákat úgy alakították ki, hogy mindegyik elérje a Holt-Tiszát, mert így lehetőséget nyújtott a termelőmunka mellett a nyári üdülésre és strandolásra. A középső parcellát a tanyával együtt László kapta, mert ő kezdettől fogva ott lakott, és a birtok művelését nagy részben ő végezte. Nagyiván János korábbi tervét itt valósította meg. Hat holdas parcellájának felét gyümölcsfákkal ültette be, korszerű gyümölcsös gazdaságot alakított ki. Testvéreinek is segítséget nyújtott e tekintetben, akik szintén ültettek gyümölcsfákat parcellájukon. A vásárolt bérház udvarába is körtefákat ültetett. A felsővárosi feketeföldi családi tanya és a hozzá tartozó 24 hold ekkor még egyben maradt, még nem került felosztásra. Az 1930-as évek második felében a fűszerpaprika fontos mezőgazdasági exportcikk lett. Növekedett a fel- vásárlási ára, ami kedvezett a szegedi termelőknek. Ezt használta ki Nagyiván is. Növelte fűszerpaprika-termesztését, így egyre növekvő bevételre tett szert. Sikere nyomán a paprikatermelők egyesületében egyre nagyobb tekintélyre tett szert. A vezetőség tagjává, később pedig az egyesület elnökévé vá33
