Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A vállalkozó szellemű gazdálkodó
lasztották. Tejgazdasága szintén egyre nagyobb nyereséget hozott. Gazdálkodásának korszerűsítése nyomán bevételei érezhetően növekedtek, viszont a bérházvásárláshoz felvett banki kölcsön visszafizetése súlyos terhet jelentett számára. Lánya, Anna szerint apja a hitelt a kamataival együtt 1944-ig visszafizette. Ez is sikeres gazdálkodásának bizonyítéka. Gazdálkodási sikerei, és élénk szakmai, közéleti tevékenysége nyomán egyre ismertebb lett neve a gazdák, a mezőgazdasági termelők, a parasztság körében. Ebben a tekintetben messze kimagaslott testvérei és rokonai köréből. Abban is, hogy kezdett aktívabban figyelte a politikai élet eseményeit. Testvérei, rokonai egyáltalán nem mutattak érdeklődést a politika iránt. 1941-ben meghalt idős Nagyiván Jánosné Bitó Anna. Ezután történt meg a fennmaradt családi vagyon szétosztása. A családi tanya körüli 24 holdból a 6 testvér egyenként 4-4 holdat kapott, a tanya pedig a legidősebb testvéré, Jánosé lett, aki gyakorlatilag a 24 hold nagyobb részét évek óta művelte. Idősebb öccse, Ferenc nősülése után, az 1920-as évek második felében a birtoknak az algyői út nyugati oldalán fekvő néhány holdján testvérei, rokonai segítségével tanyát épített, és ő ezen a kis területen gazdálkodott. A vagyonfelosztás után Nagyiván János felmondta bérletét, és a gazdasági év befejezése után állatállományát, tejgazdaságát visszatelepítette a családi tairyába. Mind a gazdasági épületeken, istállókon, ólakon, mind a tanyai lakóépületen a szükséges javításokat, korszerűsítéseket elvégeztette. Visszaköltözött családjával a családi otthonba, ahol idős apja ellátásáról családja gondoskodott. így birtoka, vagyona - a felsége 10 holdjával együtt - 28 holdból és a nagy tanyából állott. Gazdálkodása ezek után biztonságosabbá, megalapozottabbá vált. Anna és anyja a háztartási munkát végezte, de jórészt az ő feladatuk volt a baromfiállomány gondozása, és részt vettek a fűszerpaprika-termesztésben is. Öccsét gyerekkora óta a lovak érdekelték, de ahogy növekedett, apja fokozatosan megismertette a gazdálkodás legfontosabb teendőivel, és természetesen részt vett minden mezőgazdasági munkában. A család vasárnaponként és ünnepnaponként a közeli Algyőre járt templomba, amiben szerepet játszhatott az, hogy Nagyiván a papot régóta ismerte és szerette. Időnként a tápéi piacon is árultak tejtermékeket. A családot így Algyőn és Tápén is jól ismerték. Anna szerint apjának nagy tervei voltak a gazdálkodás fejlesztésére, gazdaságuk korszerűsítésére. Azt tervezte, hogy majd traktort vásárol, valamint a tejgazdaság, a tejfeldolgozás felszereléseit, gépeit is korszerűbbekkel cseréli fel. Mindezt azonban a háború és az utána következő események megakadályozták. 34
