Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

Szervezés és szervezet. A Város intézménytörténetéből (1872-1918)

a) A statisztikai bizottság (II/l.)• Tagjai: hivatalból a rendőrfőkapitány, a vallásfelekezetek lelkészei és 12 (10) törvényhatósági bizottsági tag. 1904-től már nem található.

b) A népnevelési bizottság (II/2.). Tagjai: a vallásfelekezetek egy-egy választottja; vallásfelekezetenként egy-egy, a közgyűlés által választott tanító és 24 törvényhatósági bizottsági tag. Népiskolai ügyekben véleményező hatáskörrel bírt, egyszersmind a közigazgatási bizottságnak is szakközege volt. Az 1867:XXVII. te. 8. §-a alapján jött létre.

c) Az egészségügyi bizottság (II/9.). Tagja a főorvoson kívül minden hatósági orvos és hatósági állatorvos, a helyben állomásozó honvéd zászlóalj főorvosa, a köz- igazgatási bizottság által választott egy-egy mérnök, építész és gyógyszerész, valamint a törvényhatósági bizottság által saját köréből választott tagok olyan létszámban, mint az előbbiek együttesen. E bizottság tanácskozó, véleményező és indítványozó testület volt, amely „rendesen egyedül illető hatóságával” érintkezett. Szükség esetén járványbizottsággá alakult át, s ez esetben a Belügyminisztériummal és más hatóságokkal közvetlenül érintkezett. Az 1876:XIV. te. alapján hozták létre.

d) A kórházi bizottság (11/13.). Tagjai voltak a városi kórház igazgató főorvosa, az alorvosok, a tiszti főorvos, a főmérnök, a főszámvevő, továbbá 8 (10) törvényhatósági bizottsági tag. Hatáskörét előbb az 51 661/1876. BM sz. szabályrendelet, majd a 35.000/1900. BM sz. szabályrendelet határozta meg. (Ez utóbbi rendelkezett új ösz- szetételéről is.)

e) A lóavató bizottság(ok) (II/3.). Elnöké(ei)t és annak (azoknak) helyettesé(ei)t a törvényhatósági bizottság választotta saját tagjai sorából; tagja volt: egy-egy városi tisztviselő, a főispán által kinevezett 3 (2) becslő és egy állatorvos, valamint egy-egy katonatiszt és katonai állatorvos. Évenkénti újjáalakítását a honvédelmi miniszter hagyta jóvá. Az 1873:XX. te. alapján müködött(-tek).

B) A szervezési szabályrendelet alapján alakított bizottságok

a) A gazdasági bizottság (korábban: háztartási és gazdasági bizottság, 1/1.). Eredetileg hivatalból tagjai voltak a számvevői, mérnöki, könyvvivői, gazdászati és az erdőmesteri tisztségek képviselői; 1890-től a főszámvevő, a főmérnök és a gazdász, távollétük esetén helyetteseik; 1904-től a főszámvevő, a gazdász, a város I. állatorvosa és a m. kir. erdőhivatal vezetője. A törvényhatósági bizottság által választott tagok száma változott: eredetileg 50, 1890-től 24, 1904-től pedig 20 rendes és 4 póttag volt. Hatásköre a háztartási, erdészeti, lótenyésztési és kövezési, valamint a közvilágítási ügyekre is kiterjedt. Ezekre — az utolsó kivételével — albizottságokat alakított. Az 1894:XII. te. szerinti mezőgazdasági bizottság teendőit is ellátta (1898:28.).

b) A pénzügyi és költségvetési bizottság (II/2.). Tagja volt a főszámvevő, a főrmérnök, 1890-ig a könyvvivő is, valamint 24 törvényhatósági bizottsági tag.

c) A javadalmi bizottság (korábban: javadalmakat kezelő bizottság, II/10). Tagja volt a főjegyző, a főügyész, a főmérnök, a főszámvevő, a főmérnök vagy helyettese, valamint 12 (16) törvényhatósági bizottsági tag (1883:249.).

d) A jogügyi bizottság (korábban: jogügyi és döntvényezési bizottság, 1/3.). Tagjai voltak a tiszti főügyész és az alügyészek, valamint 24 törvényhatósági bizottsági tag.

e) A közművelődési bizottság (1/4.). Ez 24 törvényhatósági bizottsági tagból állt; 1890-ig a főjegyző is tagja volt. Hatásköre az 1884-i és 1887-i megfogalmazás szerint a város középiskoláira terjedt ki; emellett e testület készítette elő „a Szegeden létesí62