Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
Szervezés és szervezet. A Város intézménytörténetéből (1872-1918)
tendő főiskolai [... és] a helyben keletkező tudományos és irodalmi társulati” ügyeket is. f) A zenedei bizottság (korábban: zenedei igazgatótanács, II/4.). Tagja volt 12 törvényhatósági bizottsági tag és 1890-től a zenede igazgatója. (Az igazgatótanácsot az 1882:264. sz. közgyűlési határozat hozta létre.) g) A Somogyi-könyvtári bizottság (II/6.). Tagja volt a könyvtárigazgató, akadályoztatása esetén helyettese, valamint 12 törvényhatósági bizottsági tag. h) Az árvaházi bizottság (eredetileg: árvaházi felügyelő bizottság, II/5.). Tagjai voltak az árvaszéki elnök, az ülnökök és a közgyám, valamint 8 törvényhatósági bizottsági tag. i) A nyugdíj bizottság (11/11.). Tagjai voltak a főügyész, a főszámvevő, valamint 8 törvényhatósági bizottsági tag. j) A közkerti bizottság (eredetileg: közkerti és utcabefásítási bizottság). Tagja volt 12 törvényhatósági bizottsági tag. k) A szervező bizottság (mai helyesírással: szervezőbizottság) 1897-től; eredetileg ad hoc bizottságként jött létre; 12 törvényhatósági bizottsági tagból állott. l) A műszaki bizottság (1904-től). Tagja volt: a főmérnök, a főszámvevő, továbbá a törvényhatósági bizottság kebeléből választott 24, lehetőleg műszaki minősítéssel (képesítéssel) vagy ismeretekkel bíró tag. C) A tanács által alakított bizottságok a) A színügyi bizottság (1111.). Eredetileg 8 (1882:442.), 1904-től 12 törvényhatósági bizottsági tagból állott. b) Az építkezési bizottság (II/8.). Elnöke az osztálymérnök (építészmérnök) vagy a főmérnök által megbízott szakközeg; 2 szakértő és 3 törvényhatósági bizottsági tag; ez utóbbi 5 tagot a tanács háromévente újraválasztotta. Hatáskörét a mindenkori (belterületi) építkezési rendszabály határozta meg. (Előbb az 1879. december 28-i minisztertanácson jóváhagyott és 1880. február 7-én Tisza Lajos királybiztos által 311/1880. számon kiadott építkezési rendszabály, majd az 1896:72. sz. közgyűlési határozattal megállapított és a 27.256/1896. belügyminiszteri leirattal jóváhagyott belterületi építkezési rendszabály.) Amint fentebb megírtam, a jelzett kivételtől eltekintve, 1890-től a bizottságok elnöke a polgármester, annak helyettese, akadályoztatásuk esetén pedig az illetékes tanácsnok, illetve 1904-től tanácstag volt. Eredetileg e funkciót rendszerint az illetékes tanácsnokok látták el, mint azt az 1884. és 1887. évi statútumszövegezés rendre tartalmazta is. A közgyűlés legfontosabb, önálló hatáskörű választott végrehajtó testületé a tanács volt. Elnöke a polgármester, akadályoztatása esetén 1878-ig a főjegyző, majd a helyettes polgármester (1890-től polgármester-helyettes) volt; ez utóbbi az első helyen megválasztott tanácsnok; majd 1904-től külön erre a célra választott tanácstag lehetett. A szervezeti szabályzat 1873. évi kiadása szerint a polgármesteren kívül tagja volt a tanácsnak a főjegyző, a rendőr(fő)kapitány és a négy tanácsnok. Az 1884. évi szövegezésben a tanácsnokok száma ötre nőtt. Az 1887. évi változat szerint a tiszti főügyész is közéjük emelkedett, s megmaradt a rendőrfőkapitány is. Neki azonban az 1886: XXI. te. 76. §-a nyomán az általa hozott s a tanácshoz föllebbezett határozatok felülbírálásában, valamint a város pénzügyeit, javadalmait, vagyonát és gazdászatát 63
