Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
Szervezés és szervezet. A Város intézménytörténetéből (1872-1918)
A szervezet Tanulmányom e részében a szervezeti szabályrendeletek belső, intézményi fejlődését vizsgálom orgánumonként. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért itt elsősorban a nyomtatott statútum-változatokat veszem szemügyre, amelyek több-kevesebb késéssel követték az átfogó módosításokat. Levéltári források alapján csak akkor utalok az esetleges közbenső, a nyomtatott szabályrendeletben nem tükröződő változásra, ha az nagyobb jelentőségű. A statútum-kiadásokra megjelenési évszámuk — 1873, 1884, 1887, 1890, 1897 és 1904 — említésével hivatkozom.75 A szabályrendeletek 1880-tól megismételték a törvény — az 1870:XLII.tc., majd 1887-től az 1886:XXI. te. — azon rendelkezéseit, amelyek a törvényhatóságok, köztük Szeged szabad királyi város, általános hatáskörét szabályozták, kimondva, hogy a) önkormányzatot gyakorol, b) közvetíti az állami (központi, miniszteriális) közigazgatást és c) törvényhozási és más közérdekű kérdésekben „megállapításokat” tehet. Ezeket a társtörvényhatóságokkal, a kormánnyal és a képviselőházzal — 1886-tól a főrendiházzal is — közölheti; az utóbbiakkal azonban csakis kérvény alakjában. A város hatóságának illetékessége kiterjedt a városban vagy a város (kül)területén lakó vagy tartózkodó minden személyre, valamint az ott lévő valamennyi vagyontárgyra. Ez alól kivételt képeztek a) (közös) hadsereg, a haditengerészet és a honvédség tettleges szolgálatban lévő tagjai a katonai bíróságok elé tartozó ügyekben (1867:XII. te. 14. §; 1868:XL. te. 54. §), valamint — ahogyan 1890-től fogalmazták — a közigazgatási hatóságok illetősége alá nem tartozó ügyekben (1889: VI. te. 72.§); b) a királynak és udvarának állandó vagy ideiglenes lakhelyül szolgáló épületek, tartozékaikkal; c) a kizárólag erődítési és más katonai célokra használt minden épület vagy helyiség, használata idején. Az új erődítéseknél és más katonai építkezéseknél, valamint átalakításoknál és javításoknál azonban — hangzott az 1880-ban beiktatott új bekezdés — az 1879. december 28-i minisztertanács által jóváhagyott s a királyi biztosság által 1880. február 7-én kiadott építkezési szabályok voltak irányadók. Később ezt újabb belterületi építkezési szabályzat váltotta föl (1886:72.), erre azonban e vonatkozásban először csak az 1904. évi statútum hivatkozott. A város egyetemét, elvben egész lakosságát, valamint területét képviselő legfőbb testületi szerv a közgyűlés volt, amely a törvények értelmében fele-fele arányban legtöbb adót fizető (virilis) és választott tagokból állott. Kívülük az 1870: XLII. te. értelmében tagjai voltak még hivatalból a város vezető tisztviselői: a polgármester, a főkapitány, a főjegyző, a tanácsnokok, az árvaszéki ülnökök, a tiszti főügyész, a tiszti 75 E kiadványok — a már említett, Burger Zsigmond kiadta Szeged szab. kir. város szervezete (1873) után: Szeged szab. kir. város hatóságának szervezete. Szeged, 1884. Burger Gusztáv és társa műintézetéből; Szeged szab. kir. város köztörvényhatóságának szervezési szabályzata. Kiadja Szeged szab. kir. város közönsége. Szeged, 1887. Nyomtatott az Endrényi testvérek könyvnyomdájában; Szeged szab. kir. város törvényhatóságának szabályrendeletei. Kiadja Szeged szab. kir. város közönsége. Szeged, 1890. Engel Adolf könyv- és kőnyomdájából; Szeged sz. kir. város törvényhatóságának szabályrendeletei. Kiadja Szeged szab. kir. város közönsége 1. kötet. Szeged, 1897. Nyomtatott Vámay L. könyvnyomdájában; Szeged szab. kir. város törvényhatóságának szabályrendeletei. Kiadja: Szeged szab. kir. város közönsége. 1. kötet. Szeged, 1904. Nyomtatott Engel Lajos könyvnyomdájában. 51
