Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
Szervezés és szervezet. A Város intézménytörténetéből (1872-1918)
A színügyi bizottság tagjainak számát 8-ról 12-re emelték, hogy tagjai kívánatos számban megjelenhessenek. Újként fölállították a műszaki bizottságot, melynek tagjai a főmérnök, a főszámvevő, továbbá 24, műszaki minősítéssel vagy ismerettel bíró tag lett. A miniszter — a neki adott válaszból kiolvashatóan — valamennyi bizottság szervezetét és hatáskörét külön-külön statútumban szerette volna szabályoztatni. Az általa is elfogadott válasz szerint a gazdasági, a javadalmi, a zenedei, a Somogyi-könyvtár-, az árvaházi, a nyugdíj- és az építkezési bizottságok bírtak ilyen szabályokkal, a többire vonatkozó általános szabályozás pedig nem tűnt célszerűnek. Egyedül a színügyi szakbizottságra vonatkozó statútum elkészítésére hívta fel a közgyűlés a tanácsot, ennek elkészülte azonban a revideált szervezeti szabályzat hatályba léptét nem gátolta. Némileg bővült a polgármester hatásköre, s megváltozott hivatala is. A „polgár- mesteri irodának előadói teendőket is végző vezetőjévé” a főjegyzőt tették; így az előző alkalommal szervezett osztályjegyzői álláshely feleslegessé vált, hiszen ő az aljegyző segítségével el tudta látni az ottani teendőket. A megszűnt igazgatási és statisztikai (jogügyi) ügyosztály helyét a közművelődési foglalta el. Az előbbi hatáskörét a többi ügyosztály, valamint a tiszti főügyészség között osztották föl.72 A IV. (jogi) ügyosztály fölosztása jelentősen bővítette a főügyészség hatáskörét (94. §). Eddig a főpénztári tisztség két osztályból: a pénztáriból és a könyv vivőiből állt, s az egész hivatal vezetője a főpénztárnok volt. Mivel az ezután főkönyvvivőnek nevezett könyvvivő csak akkor teljesíthette ellenőrző feladatát, ha függetlenné vált a fő- pénztárnoktól, hivatalát önállósították (125-128. §§). Az egészségügyi tisztség személyzetétől kiiktatták az állatorvosokat, mivel az 1900:XVII. te. államosította az állategészségügyi szolgálatot, a járvány kórházat pedig a túlterhelt tiszti főorvostól a kórházhoz osztották be. Tovább tökéletesítették a legutóbb az 1900:45. közgyűlési határozattal kibővített mérnöki hivatalt, s így sikerült — üresedés esetére — a három segédmérnöki állás közül egyet megszüntetni. Az árvaszékhez segédközgyámi tisztséget szerveztek, aki a közgyámot segítette rendkívül fölszaporodott munkájában. Több változtatáson esett át a rendőrség is. Beiktatták a szervezeti szabályzatba az 1899:493. sz. közgyűlési határozattal létesített hat polgári rendőri (detektív) állást; harminckét tűzoltó közül kiemelték a négy csővezető tűzoltót, magasabb fizetéssel; mentesítették a rendőröket és az őrszolgákat a hivatalszolgai teendők ellátása alól. Több létszámcsökkentés volt a szolgai személyzetben. Ekkor szűnt meg pl. a négy városrészi toronyőri állás, mivel a városháza tornyában állandó tűzőrség volt. Ezzel az átfogó reformmal párhuzamosan folyamatban volt a tanyai kapitányok fölülvizsgálata is.73 Noha kétszer (1907-ben s 1917-ben) is kísérlet történt a szervezeti szabályzat átfogó módosítására, erre — részben a készülő városi reform miatt is — nem került sor. 72 SZN 1902. jún. 15. 73 Ki. 1902:769. 49
