Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
Szervezés és szervezet. A Város intézménytörténetéből (1872-1918)
sértés nélkül aligha lehetett volna. Legfeljebb akkor lehetett volna meggyorsítani e folyamatot, ha a képviselők lemondanak mandátumukról, ami persze eszük ágában sem volt... A statútum 6. §-ába Polczner Jenő indítványára 18:13 arányú szavazás nyomán ismét fölvették a belügyminiszter által ezúttal sem akceptált bekezdést: „Húsz bizottsági tagnak írásban és együttes jelenlétükben beadott kívánatára a főispán, illetve [a] polgármester rendkívüli közgyűlést negyed-, legkésőbb ötödnapra összehívni köteles. Az írásbeli kívánatban a közgyűlés tárgya és a kívánat indokai előadandók.” A közgyűlés már az 1899:28. sz. határozatával módosítani kívánta a szervezeti szabályrendelet 7. §-át s vele kapcsolatban a 10. §-át. E módosítás szerint már a közgyűlés előtt négy nappal a főjegyzői hivatalban kifüggesztendő a tárgyalásra kerülő ügyek jegyzéke, a meghívók pedig e tárgysorozat közlésével együtt ugyancsak négy nappal korábban kiküldendők (7.§). A közgyűlés előtti napig (24 óráig) beérkező íratok póttárgysorozatba kerülnek; a tanács vagy a polgármester ezek közül egyeseknek az interpellációk és az indítványok megtétele után való sürgős tárgyalását javasolhatja. A sürgősség dolgában a közgyűlés vita nélkül határoz (10.§). Mivel a törvény csak 24 órával korábbi napirend-közzététel és meghívást írt elő, a belügyminiszter az 1899. március 19-i; 24 655. számú leiratában elutasította, amibe a közgyűlés csak úgy nyugodott bele (1899:134.), ha a tanács megígérte: anélkül is betartja a négynapos határidőt, hogy azt a szabályrendeletben rögzítenék. A közgyűlés ez alkalommal is megismételte az 1899. évi határozatát. Precedensre is hivatkozott. Székesfehérvár közgyűlési ügyrendjének 2. §-ára, amely hasonló, bár csak háromnapos határidőt szab meg, s a belügyminiszter 27 200/1896. számon mégis jóváhagyta. A belügyminiszter „természetesen” ragaszkodott a törvény 24 órás határidejéhez, ám a közgyűlés ebbe nem nyugodott bele. Az 1903. május 29-i felirat szerint az 1886:XXI. te. 46. §-ának (3) bekezdése nem zárja ki, hogy „a közgyűlési tárgyak sorozata városi törvényhatóságokban 24 óránál hosszabb idő előtt ki ne hirdettessék, tekintve, hogy 24 órai idő kevés arra [...], hogy a törvényhatósági bizottság tagjai a rendszerint nagy számú közgyűlési tárgyakat tanulmányozzák [...], a 24 órai idő szintén kevés arra, hogy a város belterületétől mérföldnyi távolságokra lakó bizottsági tagok a közgyűlési meghívókat kézhez kapják!" E ragaszkodás a miniszter ellenében hiábavalónak bizonyult; a közgyűlés meghátrált (1903:506.). Mivel elharapóztak a napirenddel kapcsolatos felszólalások, a tanács javaslatára a közgyűlés ezeket egyszerűen kizárta (10.§), hiába is próbálta ezt ellenindítványával Polczner Jenő megakadályozni. Új volt az a rendelkezés is, hogy széksértés esetén a közgyűlés titkosan szavaz (18.§). A jegyzőkönyvek hitelesítése alkalmával sokszor előfordult, hogy egy-egy tárgy vitája során elutasított indítványok benyújtói hiányolták: leszavazott indítványuk nem szerepel a jegyzőkönyvben. Az ilyen vitáknak elejét veendő egyszerűen kimondták, hogy az el nem fogadott (nem önálló) indítványok és módosítványok „a jegyzőkönyvbein] helyet nem foglalnak”, ha viszont írásban adják be őket, akkor az iratokhoz csatoltatnak (27. §). A jegyzőkönyv-hitelesítéseknél gyakorta előforduló vitáknak kívánták azzal elejét venni, hogy a hitelesítendő jegyzőkönyv a hitelesítés előtt egy órával a főjegyzői hivatalban már megtekinthető lett (28. §). 48
