Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
Szervezés és szervezet. A Város intézménytörténetéből (1872-1918)
A lényegileg változatlan összetételű mérnöki hivatal feladatkörét újabbakkal bővítették. Kimondták, hogy sürgős esetekben más törvényhatósági szervnek — pl. az árvaszéknek, a kapitányi hivatalnak, az adóhivatalnak — közvetlen megkereséseit is köteles teljesíteni, ami azonban a tanácsnak utólag beterjesztendő” (147.§ B/17.). Az adóhivatalban néhány elnevezésbeli változás történt. A tanács és utána a közgyűlés az adóhivataltól támasztott fizetésjavítási kérelmeket ezzel utasította el: „nem találja sem indokoltnak, sem méltányosnak, hogy némely alkalmazottak fizetése a város többi alkalmazottjai járandóságainak emelése nélkül javíttassék”. E kérdés eldöntése csak akkor lesz aktuális, „amikor a város pénzügyi helyzete lehetővé teszi, hogy a közgyűlés az összes városi alkalmazottak fizetésének emelésével (lakbérkérdés rendezésével) foglalkozzék”. A közgyűlés ennek ellenére megadta a kért fizetésjavításokat, melyekkel csupán „a hatóság hasonló állású alkalmazottjainak” szintjére emelte javadalmazásukat. A rendőrfőkapitány előterjesztését, amely egy alkapitányi, egy rendőrbiztosi, egy őrvezetői, két első- és öt másodosztályú rendőri állás szervezését proponálta, a szervezőbizottság elutasította azzal, hogy „ne szaporítsuk a rendőrséget, mikor úgyis átveszi az állam”. Érdekes Wagner Károly elutasító véleménye. „Jó puskával — úgymond — mindenki megvédelmezheti a saját házát”.70 A tanács és nyomában a közgyűlés bizonyos mérvű bővítéssel mégis egyetértett; megszervezte a harmadik alkapitányi állást, valamint a VI. választókerület önálló rendőrbizottsága helyett a „Szeged”-vasútállomást is magába foglaló V. rendőrbiztosi kerületbe egy segéd rendőrbiztost állított be. Az új alkapitányi állást a kapitányi hivatal ügyforgalmának megugrásával indokolták; ez 1890-ben még csak 16.585, 1895-ben viszont már 35.376 ügyre terjedt ki. „A nagy felelősséggel járó szorosan vett rendészeti, helyesebben közbiztonsági ügyek kezelésére szükséges; ki a kapitánynak oly közege legyen — indokolták e bővítést —, hogy távolléte vagy akadályoztatása eseteiben helyette rendelkezéseket tehet, hogy annak föllebbvalói jellege kétségtelen legyen a tiszteletbeli alkapitányi címmel felruházott rendőrbiztosok előtt is; valamint legyen egy rendőrtisztviselő, aki úgy a helybeli, mint a vidéki előnyomozási ügyekben is a rendőri megelőző szolgálat vezetésével állandóan [...] foglalkozhassék; végül pedig, hogy a városi éjjeli rendőri inspectiós szolgálat nagyobb megterhelés nélkül életbe léptethető legyen.” A közigazgatási végrehajtások eszközlésére — a rendőrséget ez alól mentesítve — egy-egy bel- és külterületi végrehajtói státust is megszerveztek (223/A. §), a tanyai kapitányokat és esküdteket pedig kötelezték a város javára foganatosított végrehajtások alkalmával lefoglalt ingóságok őrzésére, zárgondnokságára (196/A. §). A 41.631/1895. belügyminiszteri rendelet értelmében megszervezték a mezei rendőrséget is, melyet tanyai esküdtek (63), lovasrendőrök (25), erdőőrök (6), körtöltés-őrök (3), a vetyeháti mezőőr, három csősz és egy ideiglenes erdőcsősz teljesített (222/A. §). A városi alkalmazottak szolgálati viszonyát illető újítások közül kiemelendő, hogy a szolgai személyzet tagjaival, közöttük a rendőrökkel szemben a polgármester kisebb fegyelmi vétségek esetén nem kényszerült az elbocsátás tűi szigorú büntetéséhez 10 A szervező bizottság ülése. SZN 1896. jan. 16. 45
