Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
Szervezés és szervezet. A Város intézménytörténetéből (1872-1918)
vételei csökkennek. Ez különben is a legrosszabb várospolitika: a fiskalizmus érve; a város a gazdasági emelkedésnek, a forgalom növekedésének köszönheti létét, s a jövőjét is csak ebben találhatja meg. „Magának a városnak, de még inkább e város lakosságának szaporodni fognak jövedelmei és bevételei abban az arányban, amelyben fejlődik a kultúra és a jólét a községekben tömörült tanyai népnél”.63 A belügyminiszter nemcsak elfogadta a felterjesztést, de még meg is toldotta azt két-két kút létesítésével. Ezzel a telepek egyenként 35.564 forint 65 krajcárba, összesen 71 129 forint 30 krajcárba kerültek, s ehhez jött még a második alsótanya orvosi lak a maga 5663 forint 32 krajcárjával. Ugyancsak elhatározta a közgyűlés, hogy a közigazgatási központokban a külterületi állatorvos(ok) részére is lakás(oka)t épít 5768 forint 8 krajcár költségért. Erre a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter tartott igényt. Ezzel a költségek 82 560 forint 70 krajcárra emelkedtek, melyek fedezése hasonló módon történt, mint azt eredetileg tervezték.64 Felsőközpont 1891. október 25-i átadása nagy ünnepséggel járt, melyen a város notabilitásain kívül Mikszáth Kálmán és Munkácsy Mihály is megjelent. A hangulat jó volt, mintha csak ezzel a tanyavilág minden gondját megoldották volna...65 A Város természetesen éberen őrködött afelett, nehogy elszakadjanak a tanyai polgárai. 1895-ben Fodor István városi képviselő pl. abban is önállósulásra törekvést látott, hogy az alsótanyai lakosok közigazgatási központjukban állandó hetipiacért esedeztek.66 A városi tanács a közigazgatási központokban alkalmazottaikat földilletménnyel látta el anélkül, hogy erre közgyűlési felhatalmazása lett volna. Végül 1893-ban, a közgyűlés tanácsi javaslatra kimondta: „úgy a felső, mint az alsó-tanyai közigazgatási központoknál működő városi alkalmazottak, úgy mint egy-egy rendőrkapitány[nak] 2-2 hold, hat-hat rendőrjnek] 1-1 egy-egy orvosinak] 2-2 egy-egy szülésznőinek] 1-1 egy-egy papinak] 2-2 egy-egy állatorvosinak] 1-1 már tényleg bírt földilletmény használata javadalmazásként biztosíttassék” (Ki 1893:356.). Az állami anyakönyvezést 1895-ben vezették be Szegeden is. A városban a közgyűlés erre külön, a belügyminiszter által kinevezendő anyakönyvvezetői tisztséget szervezett, a külterületi közigazgatási központokban pedig a két rendőrbiztos kapta meg ezt a feladatot is.67 63 ENYEDI LUKÁCS: Szeged és tanyai népe. SZN 1889. máj. 21.; vö. [KULINYI ZSIGMOND?]: Tanyai központok. SZN 1889. máj. 22. 64 Kj. és Ki. 1890:207. 65 Vö. Az új Szeged ünnepe. SZN 1891. oki. 25., Tanyai központ. SZN 1891. okt. 27., Pelargos: Az új tanyavilág. Uo. 66 Szeged külterülete — Elszakadási jelenségek. SZH 1895. máj. 30. 67 Kj. 1895: 223., 295., 1896-15041. lt.; SZH 1895. júl. 10.; SZN 1895. okt. 27., 29. 42
