Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
Szervezés és szervezet. A Város intézménytörténetéből (1872-1918)
ország törvényeivel”, szabad királyi városokban ugyanis a tisztviselők vagy a törvényhatósági bizottság általi választás, vagy főispáni, esetleg polgármesteri kinevezés útján nyerik el megbízatásukat. Enyedi viszont — ha burkoltan is — a tanyai népre kívánja bízni megválasztásukat, erre a törvénybe ütköző intézkedésre tett indítványt. Polczner Jenő módosította Enyedi indítványát: a tanyai kapitányokat a közgyűlés válassza mint olyan tiszteletbeli tisztviselőket, akik eljárásukért fizetséget nem kapnának. A többség az eredeti javaslat mellett maradt.48 A tanyai kapitányok és esküdtek intézménye egy évtized múltán is vita tárgya volt. 1896. január 21-én a szentmihályteleki olvasókör fizetésük beszüntetését kérte.49 Az ellenzéki Szegedi Napló 1897-ben az egész intézményt továbbra is hiábavalónak tartotta.50 A szervezőbizottság 1899. január 7-i ülésén Kószó István indítványát tárgyalta, aki az intézmény megszüntetését s helyébe valamilyen más közigazgatási szerv létesítését javasolta. Az ügyet végül az érintett tanácsi osztályok elé terjesztették.51 A Szegedi Napló 1899-ben is többször cikkezett az ügyben, kikérvén a tanács tagjainak véleményét. Pálfy Ferenc polgármester és László Gyula helyettes polgár- mester a tanyai kapitányok mellett volt; Fodor Károly adóügyi tanácsnok viszont ellenük.52 A Szegedi Híradó az intézmény fenntartásáért érvelt.53 A szervezőbizottság 1899. október 3-án a rendőrség várható államosítására tekintettel függőben hagyta a Kószó István indítványáról való szavazást.54 1902-ben viszont — úgy látszik — a szervezőbizottságban mégis elhatalmasodott a kormánypárti kortesszervezetnek tartott kapitányi rendszer megszüntetésének gondolata, amit ki is mondtak.55 Az 1902. december 9-i közgyűlés végül is nem fogadta ezt el, hanem a tanácsi véleménynek megfelelően elhatározta: a kapitányok ezután csupán tiszteletbeli tisztséget töltvén be, felügyeleti jogot gyakorolnak a tényleges közigazgatási tevékenységet kifejtő esküdtek fölött.56 Tisza Kálmán mint belügyminiszter 1886:38.934. IV. a) számon az 1886:XXI. és XXII. törvénycikkeknek, az új törvényhatósági és községi törvényeknek az Országos Törvénytárban való közzétételének napján, 1886. július 8-án körrendeletét intézett a városi törvényhatóságokhoz, köztük Szeged sz. kir. városhoz is, amelyben közölte: az előbbi törvénycikk augusztus 15-én, az utóbbi pedig, „melynek több lényeges rendelkezése a törvényhatósági jogú városokra is kiterjesztetett”, július 23-án lép életbe. Bár e törvények a városi törvényhatóságok szervezetét és hatáskörét „lényegében” érintetlenül hagyták, mégis sok változást hoztak, ezért elkerülhetetlen volt a statútumok revideálása. 48 A közgyűlésből. SZH 1886. ápr. 15., 16. 49 Egy tanyai kör közgyűlése [...]. SZN 1896. jan. 22. 50A tanyai kapitányok és a rendőrség államosítása. SZN 1897. márc. 7. 51 A szervező bizottság ülése. SZH 1899. jan. 8. 52 A tanyai kapitányok és esküdtek. SZN 1899. jan. 31; ítélet a tanyai kapitányok fölött (Eltöröljék, vagy fönntartsák?). SZN 1899. márc. 1.; [TÖMÖRKÉNY ISTVÁN] T. 1.: A tanyavilág. SZN 1899. márc. 7. 53 Tanyai kapitányok és esküdtek. SZH 1899. febr. 26. 54 Hivatal-szervezések és a tanyai kapitányok sorsa. SZN 1899. okt. 4. 55 A tanyai kapitányok. SZH 1902. febr. 16. 56 A tanyai kapitányok új szervezete. SZH 1902. nov. 20., 21.; Ki. 1902:769. 33
