Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
Szeged sz. kir. város szervezeti szabályrendelete (1943) közzétételéhez
okról rendelkezett (1930:23.). A Belügyminisztériumhoz fölterjesztett szabályrendelet jóváhagyása az 1930. június 28-i közgyűlésen már kihirdethető is volt (1930:248.); maga a jóváhagyás az egyelőre megtalálhatatlan polgármesteri iratban (14.439/1930.) rejtőzik. Az 1930. február 26-i közgyűlés fogadta el a törvény 8. §-a által előírt szabályrendeletet a törvényhatósági bizottsági tagságbról kizáró okokról, melyet ugyancsak fölterjesztettek a Belügyminisztériumba. Iratanyagát az egyelőre föllelhetetlen 44.970/1929. sz. polgármesteri irat rejti. Az 1930. május 3-i közgyűlés fogadta el a törvény 32. §-a szerinti közgyűlési ügyrendet (1930:176.), 1930. május 5-én pedig a kisgyűlési ügyrendet alkották meg (1930:180.). Míg az elsőnek magában az 1903-ban módosított szervezési szabályrendeletben volt előzménye, a másodiknak nem, hiszen maga a kisgyűlés - mint a törvényhatósági bizottság „rutin”-hatáskörét átvevő szerv is új volt. Aligha túlzók, ha azt írom, hogy e két statútum hozott legtöbb változást. A velük kapcsolatos - az indítvány és az interpelláció intézményét érintő, szociáldemokrata városatyáktól eredő, a Belügyminisztérimtól részben elfogadott - fellebbezések elhúzták jóváhagyásukat és kihirdetésüket. A közgyűlési ügyrendet jóváhagyó 79.023/1933.V. BM sz. határozat 1934. június 28-án (1934:171.), a kisgyűlési ügyrendet módosítva jóváhagyó 79.024/1933. IV. BM sz. határozat pedig 1934. október 6-án nyert kihirdetést (1934:...). Ez utóbbit végleges jóváhagyása előtt kétszer is módosította a minsiztérium. Az újítások lelkét képező e két szabályrendelet létrejötte az iratokból - kivételesen - pontosan nyomonkövethető, ám ennek vázolása is szétfeszítené ezen utótanulmány kereteit. Önálló földolgozásra várnak. E helyütt is megjegyzendő, hogy magát a közgyűlési ügyrendet, mint önálló statútumot, valószínűleg azért nem találni nevesítve a hatályon kívül helyezett szabályrendeletek között, mert az 1903-i szervezési szabály- rendelet vonatkozó fejezete helyébe lépett. Ám önálló szabályrendelet volt, ezért nevesítésének elmaradása - a jóváhagyási számára való utalás hiánya - hiba volt. Az 1930. november 29-i közgyűlés fogadta el a város hivatalainak és intézményeinek ügyrendjéről szóló - az 5560/1929. ME sz. rendelet és a 90.730/1929. IV. BM rendelkezés nyomán előterjesztett - terjedelmes (1-56. §§) szabályrendeletet is. Mint az előadó Tóth Béla főjegyző utalt rá, az 1903-i szervezési szabályrendelet ezt a kérdést éppen csak érintette (200-203. §§). Fölterjesztették a Belügyminsztériumba; minthogy a vonatkozó polgármesteri irat (36.448/1930.) valahol lappang, elfogadása egyelőre nem követhető nyomon. 1933. május 5-én - a közgyűlési és kisgyűlési ügyrenddel együtt - ezt is módosították; végső alakját a hivatkozott 120.225/1935. IV. BM sz. jóváhagyással nyerte el. Szeged szab. kir. város nyugdíjszabályrendelete kivételesen nyomtatásban is megjelent (Árpád Nyomda, Szeged [1943] 91 p.). Ezt a korábban azonos tárgyú statútumot fölváltó szabályrendeletet 1940. február 28-án fogadta el a közgyűlés (1940:39.); a vonatkozó 64.674/1942. IV. BM sz. jóváhagyás viszont csak 1943. január 26-án hirdettetett ki a közgyűlésben. Önálló szabályrendelet volt, ám be is építették az 1943-i szervezeti szabályrendeletbe. Szakaszait átszámozták ugyan, a 324
