Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

Szeged sz. kir. város szervezeti szabályrendelete (1943) közzétételéhez

belső hivatkozásokat viszont nem, ezeket éppen jelen kiadásban kellett egyeztetnünk.16

Szeged szabad királyi város szervezeti szabályrendelete (1943) már címében is kifejezi azt a tárgyi bővülést, amelyet több - eredendően önálló - statútum egységes szerkezetébe foglalása által céloztak megfogalmazói és megalkotói. Immáron nem ’szervezési’, hanem ’szervezeti’ szabályrendeletet alkottak meg. E látszólag jelentéktelen terminológiai változás révén vált csak beépíthetővé pl. a szolgálati szabályzat vagy a nyugdíj-szabályrendelet. Tóth Béla főjegyzőnek, aki egyébként a korábbi - köztük az 1929:XXX. te. nyomán kibocsátott - szabályrendeletnek megfogalmazója, de legalább is közreműködött megfogalmazásukban, Tukats Sándor főispántól is inspirált célja csakis az lehetett, hogy a Város szervezetével, személyzetével és működésével kapcsolatos valamennyi szabályrendelet egyetlen corpusba gyűjtse. Ha - mint utaltam rá - az összeillesztés és „fésülés” hagyott is kívánnivalót, alapjában véve sikerült is.

A polgári kor végén Szeged így egy olyan szervezeti statútumot nyert, amely - mint az előterjesztésből is kitetszik - más városi törvényhatóságokban nem adatott meg. Mivel alapjában véve korábbi szabályrendeletek kompilációja volt, esetleges - belügyminisztériumi jóváhagyás előtti - de facto használata, melyre van utalás, köny- nyítette a „torony alattiak” munkáját. Egyébként minsiztériumi jóváhagyása aligha elvi okokból maradt el, hanem - miként más esetekben is volt rá példa - nagy terjedelme miatt késett - és maradt el véglegesen. S a tekintetben az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a világháború kellős közepén a Belügyminisztérium illetékes osztálya sem elsősorban ilyen, átfogó helyi szabályrendeletekkel foglalkozott.17

E szabályrendeletet - a közgyűlési jegyzőkönyv mellett - két töredező stencielezett példány őrzi. A kutatók mindennapos használatára ezek alkalmatlanok. Önmaga értékén túl a tudomány számára történő közkinccsé tétel is indokolja, hogy hat évtized múltán az újabb kori szegedi várostörténet alapvető forrásaként e kötetben publikáljam.

S noha Szeged mai megyei jogú városi önkormányzata lényegesen eltérő társadalmi és politikai viszonyok közepette tevékenykedik, a jelenkor városatyáinak, tisztésgviselőinek és köztisztviselőinek sem árt ismerniük, eleik mily fejlett és kifinomult szabályok szerint tevékenykedtek.

16 Minthogy egy-egy szakaszra (§-ra) több szövegbeli utalás is történik, szerencsésnek tartom, hogy e helyütt egyeztessem a két szabályzat szakaszait, a § jelek minduntalan kivétele nélkül. A dőlt sorszám a nyugdíj-szabályrendeletnek a közlésben „árnyékolt”, a zárójelbe tett sorsám pedig a szervezeti szabályrendeletnek a vele azonos szakaszát jelzi; emígyen: 1. (353.), 2. (354.), 3. (355.), 5. (357.), 6. (358.), 9. (361.), 10. (362.), 11. (363.), 15. (367.), 16. (368.), 17. (369.), 19. (371.), 20. (372.), 21. (373.), 22. (374.), 25. (377.), 27. (379.), 28. (380.), 31. (383.), 34. (386.), 35. (387.), 37. (389.), 40. (392.), 41. (393.), 42. (394.), 47. (399.), 50. (402.), 52. (404.), 54. (406.), 55. (407.), 58. (410.), 59. (411.), 63. (415.), 72. (424.).

17 2004. nagypénteki Országos Levéltár-beli kutatásaim során a Belügyminisztérium általános irataiban a IV-29/b-1937-97.336. számon az 1903-i szervezési szabályrendelet-módosítással s más szegedi statútumokkal - így pl. az építési szabályrendelettel, valamint a hivatali és intézeti ügyrenddel (1930:366., 1936:360. kgy. sz.) kapcsolatos, még földolgzandó iratot találtam (K150.3451-3452. cs.). A közgyűlési Ugyrendmódosítás (1930: 176., 1933:79) ügyirata a BM IV-10 [eredetileg:22] - 1944 - 66.491. számhoz van fölcsatolva (K150. 3229. cs.). S szólóban megmaradt a helyőrségi kórház bővítésével kapcsolatos, éppen 1943. január 30-i közgyűlési határozat is (1943:18.) (K 150. 3229. cs.). A keresett 1943. évi szervezési szabályrendelet viszont nem a háború idején pusztulhatott el.

325