Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
Szeged sz. kir. város szervezeti szabályrendelete (1943) közzétételéhez
A Belügyminisztérium jóváhagyási (záradékolási) iktatószámaival hivatkozott szabályrendeletek: 92.879/1903. II. BM Szeged sz. kir. város szervezési szabályrenelete 88.099/1929. IV. BM Szeged törvényhatósági jogú [!] város törvényhatósági bizottságába a törvényhatósági választókerületek által és az egyes választókerületekben választható törvényhatósági bizottsági tagok számáról az 1929:XXX. te. 12. §-a értelmében alkotott szabályrendelet 45.451/1930. IV. BM 47.155/1930. IV. BM 79.024/1933 IV. BM 120.225/1935. IV. BM Azonosíthatatlan. Azonosíthatatlan. A törvényhatósági kisgyűlés ügyrendje Szabályrendelet Szeged sz. kir. város hivatalainak és intézményeinek ügyrendjéről. Az 1943. évi szervezeti szabályrendeletet e 496. §-ának második bekezdése szerint hatályon kívül helyeztettek az „ezen szabályrendelettel ellentétben álló itt fel nem sorolt szabályrendeletek és közgyűlési határozatok”. E „generális klauzulát” az indokolta, hogy a szabályrendeletek és módosításaik nehezen voltak áttekinthetők. Ellentétben a századfordulóig terjedő gyakorlattal, amikor is nem csak a szervezési szabályrendelet, hanem valamennyi szabályrendelet külön-külön, sőt gyűjteményekben is hozzáférhető volt, a Horthy-korszakban ezek kőnyomatos formában (stencilezetten) voltak csak elérhetők. Bizonyosan lehetett egy gyűjteményük - talán erre vezethető vissza a Szeged szabad királyi város szabályrendeleteinek levéltári gyűjteménye nevezetű fond is -, ám a minisztériumilag záradékolt és ekként kihirdetett statútumok eredeti példányai máig a tanácsi, majd 1929-től a polgármesteri levéltári anyagban rejtőzködnek. A kutató számára is nehezen kibogozható, csupán félig-meddig rendezett állapotban. A kutató, aki a szalmakazalban a tűt meg akarja találni, azaz a szabályrendeleteket - előirataikkal együtt - föl kívánja lelni a Város - korszakunkban a Polgármesteri Hivatal iratanyagában - legcélszerűbb, ha a törvényhatósági bizottság közgyűlési jegyzőkönyveivel kezdi. Sem ezek, sem a megelőző (előkészítő) fórumnak, a kisgyű- lésnek a jegyzőkönyvei nem tartalmaznak ugyan idegen - adott esetben belügyminisztériumi - számokat, polgármesterieket (polgármesteri hivataliakat) viszont igen. Ha szerencséje van - a keresett iratokat valamely okból nem gyűjtötték ki máshova - eredeti levéltári helyén találja őket; ráadásul ugyanazon polgármesteri levéltári számra „fölcsatolva”. A keresett belügyminisztériumi iratok - okkal föltételezhetően - az 1929:XXX. te. végrehajtásához kapcsolódtak, így kutatási kiinduló forrásunk, csakis az időben kapcsolódó törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek lehettek. Az 1930. évi protokollum-kötet jó kiinduló forrásnak is bizonyult. Az 1930. február 26-i közgyűlésen jelentették be, hogy a Belügyminisztérium jóváhagyta azt az 1929. november 19-i határozatot (1929:553.), amely a kisgyűlés létszámáról rendelkezett (1931:22.). Az ezt tartalmazó és a kisgyűlés által közvetített polgármesteri irat (3914/1930.) viszont levéltári helyén nem lelhető föl. Ekkor fogadta el azt az - ugyancsak a kisgyűlés közvetítette - polgármesteri javaslatot (26/1930.), amely a törvény 27. §-a alapján a törvényhatósági szakbizottság323
