Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
XX. Rész. Intézetek, intézmények és üzemek - XXI. Rész. Ügyrend
II. Fejezet. Az iktatást megelőző eljárás 436. § A hivatalhoz érkező összes küldemények és beadványok átvételével és felbontásával a beérkezett küldemények mennyiségéhez képest egy vagy több arra leginkább alkalmasnak látszó alkalmazottat kell megbízni. 437. § Olyan felek, akik beadványokat kellőképpen szerkeszteni nem tudnak, fellebbvitel jellegével nem bíró kérelmüket a felek fogadására megállapított időben és helyen élőszóval is előadhatják. Az ilyen kérelmekről rövid jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt a felvétel napján az iktatással megbízott alkalmazotthoz juttatni. A jegyzőkönyvet úgy kell felvenni, hogy ugyanazon az íven lehetőleg az intézkedés is megtörténhessék. 438. § 1. A postahivatalban átveendő egyszerű és ajánlott küldeményeket az azzal megbízott alkalmazott hozza el a postahivataltól, és azokat a küldemények átvételével és felbontásával megbízott tisztviselőnek átadja. A posta által a hivatal helyiségébe kézbesített küldeményeket, valamint a nem postán érkező ügyiratokat közvetlenül az átvétellel és felbontással megbízott alkalmazott veszi át. A postahivatal köteles a hivatal részére érkezett ajánlott küldeményeket az illető hivatal postakönyvébe a küldemények neme szerint külön-külön darabszámmal feltüntetni, és ezt a bejegyzést a postakönyvben pecséttel és aláírással ellátni. 2. A hivatal kiküldötte által a bérelt postafiókból átvett egyszeri postaküldeményeket nem kell a hivatal postakönyvébe bevezetni. 439. § 1. A küldemények átvételével és felbontásával megbízott alkalmazott a beérkezett küldeményeket — még pedig a postán érkezetteket a postakönyvvel történt összeegyeztetés után — felbontja, a küldemények tartalmát a borítékon levő számokkal vagy egyéb feljegyzésekkel összehasonlítja, a mellékletek esetleges hiányosságát, valamint az esetleg csatolt bélyegek értékét az ügyiraton feltünteti, és mindezek megtörténte után az ügyiratokat az iktatással megbízott alkalmazotthoz juttatja. 2. Bizalmas jelzésű ügyiratokat a polgármesterhez vagy helyetteséhez kell juttatni, ha pedig a bizalmas jelzés már a borítékon is fel volt tüntetve, akkor a küldeményt felbontatlanul kell a polgármesterhez vagy helyetteséhez juttatni. A bizalmas természetű ügyiratokat zárt borítékban kell továbbítani és a borítékot „bizalmas” jelzéssel ellátni. Szigorúan bizalmas természetű ügyeket kettős borítékba kell helyezni. 3. A főnökök elrendelhetik, hogy a hivatalokhoz érkezett küldemények némelyikét jelenlétükben kell felbontani. 4. A borítékban érkezett küldeményeknek borítékait minden napról külön-külön összekötve legalább egy hónapon át meg kell őrizni. A posta útján érkező jogorvoslati beadványoknál, valamint az ajánlatoknál, s általában az olyan természetű beadványoknál, amelyeknél a postára adás napjához jogkövetkezmény fűzhető, a borítékot az iratokhoz kell csatolni. 283
