Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
XVIII. Rész. A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos kiküldetési illetményei - XIX. Rész. Szeged szab. kir. város nyugdíj szabályrendelete
zását vagy megszüntetését elrendelő határozata ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye (1896: XXVI. te. 45. §). (7) A törvényhatósági bizottságnak, illetve kisgyűlésnek a szabályrendelet egyéb rendelkezései tekintetében, különösen pedig nyugdíjazás és végkielégítés elrendelése ügyében hozott határozatai ellen a belügyminiszterhez fellebbezésnek van helye. 423. § (1) Ha az ellátást kisebb összegben állapították meg, mint amennyi az illetőnek a szabályrendelet szerint járna, az illető kérelmére az ellátás összegét helyesbíteni kell, és a különbözetet az elmúlt időre is meg kell téríteni. Az erre irányuló kérvényt azonban az ellátás esedékessé válása után 3 év alatt kell beadni. Ha az ilyen kérvényt 3 év eltelte után adják be, az esetben a különbözet csak 3 évre visszamenőleg utalható ki. (2) Ha az ellátást tévesen nagyobb összegben állapították meg annál, mint ameny- nyi a szabályrendelet alapján járna, a téves megállapítást szintén helyesbíteni kell. (3) A tévedés folytán jogosulatlanul felvett ellátásokat vagy ellátási többleteket, amennyiben azoknak jóhiszemű felvétele be nem igazoltatik, valamint a kincstári tartozásokat a nyugalomba helyezettektől, a végkielégítésben részesítettektől és a tényleges szolgálatból kilépettektől, minden esetben közadók módjára kell behajtani. Azok részére, akik a tényleges szolgálatból minden ellátás nélkül váltak ki, az említett térítményekre vagy kincstári tartozásokra nézve marasztaló határozatot kell kiadni, és csak a marasztaló határozatnak jogerőre emelkedése estén lehet az említett térítmé- nyeket vagy tartozásokat közadók módjára behajtani (7000/1925. M.E. 127. pont). 424. § (1) A törvényhatósági bizottság, illetve a kisgyűlés jogerős véghatározatával megállapított járandóságokat a polgármester folyósítja. Az állandó ellátásokat (nyugdíjakat, lakáspénzt, családi pótlékot, nevelési járulékot stb.) előzetes havi részletekben kell folyósítani. (2) Ha olyan körülmény következik be, amely a szabályrendelet értelmében az ellátás megszűnését vonja maga után, ez esetben a polgármester az ellátás folyósítását azonnal beszünteti és azt a törvényhatósági bizottságnak, illetve a kisgyűlésnek bejelenti. (3) A jelen szabályrendelet alapján járó állandó ellátást (nyugdíj, özvegyi nyugdíj, nevelési járulék), ha az több mint egy év óta nem vétetnek fel, időlegesen be kell szüntetni, és az igényjogosultnak kérelme alapján a kisgyűlés engedélyével lehet újból folyósítani. (4) A több, mint három év óta fel nem vett állandó ellátást (nyugdíj, özvegyi nyugdíj, nevelési járulék) be kell szüntetni s azt az igényjogosult tisztviselő vagy alkalmazottnak kellően indokolt kérelmére csak a kisgyűlésnek a belügyminiszter által jóváhagyott határozata alapján lehet újból folyósítani, a kérelem előterjesztését követő hónap első napjától kezdődőleg. (7000/1925. M.E. 116.). (5) A folyósításról szóló értesítés kézbesítésétől számított egy év alatt fel nem vett végkielégítést véglegesen be kell szüntetni, s azt újból folyósítani nem lehet. (6) A fenti (4) bekezdésben foglalt határozmány a 26. § értelmében időlegesen beszüntetett állandó ellátásra is vonatkozik. 277
