Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
XVIII. Rész. A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos kiküldetési illetményei - XIX. Rész. Szeged szab. kir. város nyugdíj szabályrendelete
(7) A jelen szabályrendelet alapján megállapított és folyósított ellátásokat (nyugdíjakat stb.) az 5000/1924., 7000/1931., 3000/1932. és 1400/1933. M.E. sz. rendeletekben megállapított időpontoktól az azokban foglalt rendelkezések szerint csökkenteni kell. (8) Minthogy az 1400/1933. M.E. sz. rendelet 7-10. §-aiban foglalt rendelkezések 1938. évi január hó 1. napjától kezdve hatályon kívül helyeztettek, ennélfogva a jelen szabályrendelet hatálya alá tartozó nyugdíjasok, özvegyek és árvák ettől az időponttól kezdve a 3000/1932. M.E. sz. rendelet szerint megállapított ellátást (nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat, nevelési járulékot, életjáradékot, kegydíjat) kapják. Abban az esetben, ha a fentiekben foglaltak szerint megállapított többlet az 1931. évi szeptember hó 1-e előtti ellátás összegének 2%-át nem éri el, az ellátást úgy kell megállapítani, hogy a többlet ezt a 2%-ot elérje. (9) Azoknak a nyugdíjasoknak, özvegyeknek, árváknak ellátási díját, akiknek ellátását a 1400/1933. M.E. sz. rendelet 8. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint csökkenteni nem kellett, 1938. évi január hó 1-étől kezdve az 1931. évi szeptember hó 1. előtti ellátási díjnak 2%-ának (5) bekezdésében felsorolt pótlékokat is alapul vették, az ellátásnak a pótlékra eső részét az emelés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. (11) Azoknál az ellátásoknál, amelyeket az 1937. évi december hó 31-ét követő időben állapítanak meg, az előbbi (8)-(10) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. 425. § (1) A nyugdíjasok, özvegyek és árvák részére a város által folyósított ellátási díjakat (nyugdíjakat, özvegyi nyugdíjakat, özvegyi segélyeket, kegy díjakat, nevelési járulékokat, kegynevelési járulékokat stb.), az alábbi bekezdésben megjelölt ellátási díjak kivételével, a m. kir. postatakarékpénztár útján is ki lehet fizetni, (5200/1924. P.M. 44. és 53. §). (2) A m. kir. postatakarékpénztár forgalmában nem lehet kifizetni a külföldön lakó ellátási díjait, a bírói letiltással terhelt ellátási díjaknak a letiltó javára visszatartott részeit, a gondnokság alatt állóknak ellátási díjait, valamint általában azokat az ellátási díjakat, amelyek egészen vagy részben nem az igényjogosult kezeihez fizetendők. (3) Azok akiknek kezéhez az ellátási díjak folyósítanak, kötelesek minden olyan változást, amely a fennálló törvények, díjnak a megszüntetését, vagy csökkentését vonja maga után, a változást előidéző körülmény beálltától számított 8 napon belül a polgármesterhez írásban bejelenteni. (4) A m. kir. postatakarékpénztári fizetési utalványt — meghatalmazott kizárásával — a címzettnek saját kezéhez kell kézbesíteni. A címzett életben létének igazolásánál a megtörtént kézbesítés szolgál (5200/1924. P.M. 56. §). (5) Az ellátási díjaknak a m. kir. postatakarékpénztár forgalmában való kézbesítése folytán felmerülő összes postai költségek, valamint a m. kir. postatakarékpénztár által felszámítandó kezelési költségek a címzettet terhelik. (6) Az a nyugdíjas, özvegy vagy árva, aki ellátási díjait a városi főpénztárnál személyesen veszi fel, saját személyére nézve az életben lét minden további igazolásától mentes abban az esetben, ha nyugtájának számfejtése alkalmával személyazonosságát a m. kir. államvasutak által kiállított és az illető évre érvénnyel bíró kedvezményes 278
