Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
XVIII. Rész. A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos kiküldetési illetményei - XIX. Rész. Szeged szab. kir. város nyugdíj szabályrendelete
9. ha az özvegy nyugdíját megváltja; 10. ha az özvegy meghal; 11. ha az özvegy bejelenti, hogy az özvegyi nyugdíjnak élvezetéről időlegesen lemond (5100/1924. M.E. I. 24. és II. 21. pont). (2) Az előző (1) bekezdés 2., 5., 6., 9. és 10. pontjaiban felsorolt esetekben az özvegyi nyugdíjat véglegesen kell beszüntetni, az 1., 4., és 7. pontok alatt említett esetekben az özvegyi nyugdíj csak időlegesen szüntetendő be, s az özvegyi nyugdíjat folyósítani lehet azt a hónapot követő hó első napjától kezdve, amely hónapban megszűnt az az ok, amely miatt az özvegyi nyugdíj beszüntettetett, a múltra nézve azonban az özvegyi nyugdíjat utólag sem lehet folyósítani. A 3. pont alatt említett esetben az özvegyi nyugdíjat csak a szabadságvesztés büntetés tartamára kell beszüntetni. A 8. pontban említett esetben a 38. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A 11. pontban említett esetben az ellátást időlegesen kell beszüntetni, és azt újból folyósítani lehet azt a hónapot követő hó elsejétől kezdve, amely hónapban az özvegy bejelenti, hogy az időlegesen beszüntetett ellátásának újból való folyósítását kizárja (5100/1924.M.E. I. 24. pont., II. 21. pont.). 392. § (1) Olyan özvegy részére, aki az előző szakasz 1. bek. 5., 6. pontja, vagy a 34. § (1) bek. b) vagy c) pontjában említett okból özvegyi nyugdíjra igényt nem tarthat, méltánylást érdemlő körülmény fennforgása esetén, és ha azt a vagyoni viszonyok is indokolják, a törvényhatósági kisgyűlés ugyanolyan vagy esetleg kisebb összegű özvegyi nyugdíjat engedélyezhet, mint amilyen özvegyi nyugdíjat az özvegy tényleg élvezett, vagy mint amilyenre egyébként igénye lenne. (2) Az e szakasz alapján engedélyezett özvegyi nyugdíj megváltás tárgya nem lehet. (3) A jelen szakasz alapján engedélyezhető ellátások csak a belügyminiszter előzetes hozzájárulásával engedélyezhetők. 393. § (1) Az e szabályrendelet értelmében ellátásra jogosító alkalmazásban állott, s a tényleges szolgálatban elhalt tisztviselőnek és alkalmazottnak olyan özvegye, akinek az özvegyi nyugdíjra csak azért nincs igénye, mert férje még nem töltötte be a nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét, végkielégítés címén a férj által a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámítható javadalmazás egy évi összegének egynegyed részére tarthat igényt. (2) A díjnoknak özvegye végkielégítésre igényt nem tarthat. (3) Olyan díjnoknak az özvegye részére azonban, akinek özvegyi nyugdíjra csak azért nincs igénye, mert a díjnoknak beszámítható alkalmazása még nem érte el az 5 évet — méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén, és ha azt a vagyoni viszonyok is indokolják - a törvényhatósági kisgyűlés a m. kir. belügyminiszter jóváhagyásával végkielégítést engedélyezhet (5100/1924.M.E. II. 12. pont). (4) A díj nők özvegye részére az előző (3) bekezdésben említett esetben engedélyezhető végkielégítés a férj által a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámítható javadalmazás egy évi összegének egynegyedében kell megállapítani (5100/1924.M.E. II. 19. pont. 5300/1926.M.E. 9. pont). 260