Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
XVIII. Rész. A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos kiküldetési illetményei - XIX. Rész. Szeged szab. kir. város nyugdíj szabályrendelete
IV. Fejezet. A nevelési járulék 394. § (1) Legalább 5 évi beszámítható szolgálati idő betöltése után akár tényleges szolgálatban, akár nyugdíjas állapotban elhalt tisztviselő és egyéb alkalmazott minden törvényes, valamint törvényesített gyermekének — ideértve az utószületetteket is —, a 47. §-ban meghatározott életkor eléréséig, vagy korábban bekövetkezett ellátottságáig nevelési járulékra van igénye, ha; a) a házasság, melyből a gyermek származott, a tisztviselő vagy alkalmazott tényleges szolgálati ideje alatt, vagy azt megelőzőleg köttetett, vagy ha b) a törvényesítés a tisztviselő vagy alkalmazott tényleges szolgálatának ideje alatt vagy azt megelőzőleg történt. (2) Ha az alkalmazott ideiglenes minőségben teljesített szolgálatot, illetőleg ha a beszámítható szolgálati idejének kezdetekor a 40-ik életévét már betöltötte, a gyermek - egyéb kellékek fennforgása esetén is - csak abban az esetben tarthat nevelési járulékra igényt, ha atyja a tényleges szolgálatban legalább 10 évi beszámítható szolgálati idő betöltése után hal meg. (3) Nevelési járulékot lehet engedélyezni a 33. § értelmében özvegyi nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idő betöltése előtt a tényleges szolgálatban a 25. § (1) bekezdésében említett körülmények között elhalt tisztviselő vagy egyéb alkalmazott törvényes vagy utólagos házasság által, vagy királyi kegyelem útján törvényesített gyermekének is. A nevelési járulékot az említett feltételek fennforgása esetén is csak a belügyminiszter jóváhagyásával és csak olyan esetekben lehet engedélyezni, ha a halált okozó baleset vagy rendkívüli esemény és az alkalmazott halálának napja között egy évnél hosszabb idő nem telt el. (4) Nevelési járulékra igénye van a nyugdíjazott által az ily állapotban kötött házasságból származott, valamint a házasság által törvényesített gyermekének is, akkor, ha az atya nyugdíjaztatásakor még nem volt 60 éves, sem a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét még be nem töltötte és a házasság megkötése után tényleges szolgálatra újból alkalmaztatván, legalább még 3 évig szolgált. (5) Annak a gyermeknek is igénye van nevelési járulékra, aki tisztviselő vagy alkalmazott atyjának tényleges szolgálata alatt olyan házasságból származott, amelyet a bíróság jogerősen felbontott, vagy érvénytelennek nyilvánított és pedig arra való tekintet nélkül, hogy az édesanyjának van-e igénye özvegyi nyugdíjra, vagy sem. (6) A nő alkalmazottak gyermeke elhalt anyja után csak akkor tarthat igényt nevelési járulékra, ha édesatyja már meghalt, vagy teljesen vagyontalan és keresetképtelen. (7) Az a körülmény, hogy a gyermek a tisztviselőnek vagy alkalmazottnak a tényleges szolgálata tartama alatt, vagy nyugalomba helyezése után született-e, amennyiben e szakasz másként intézkedik, a nevelési járulékra való igényre befolyással nincs. 261
