Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
Szervezés és szervezet. A Város intézménytörténetéből (1872-1918)
ben este 9 órától reggel 9 óráig látták el. Egyébként kötelesek voltak a laktanyákban lakni, nappal teljes létszámban, éjjel kétharmad részben a tűz helyén megjelenni és a „rendőrhatóság rendelkezése szerint” a tűzoltásban részt venni. A megszervezendő tűz- és éjjeliőrséget mindenben a rendőrkapitánynak rendelte alá a szabályzat. A szabályzatot tovább nem részletezve említem meg, hogy a 6. §-a lehetővé tette az önkéntes tűzoltóegylet újjászervezését is. A tűzoltóság és az éjjeliőrség intézményének életbeléptetésére pénzügyi okokból ekkor mégsem kerülhetett sor. A belügyminiszter ugyanis nem járult hozzá a szobánként kivetett tűzoltó-adóhoz, a Város pedig máshonnan nem tudta előteremteni az anyagi alapjukat. Az árvíz után viszont, amikor a lakosság jórészt az épületromok tetőzetei alatt húzta meg magát, még nagyobb lett a tűz-, nemkülönben a személy- és vagyonbiztonság jelentősége. Tisza Lajos királybiztos 1879. július 30-án fölszólította a tanácsot az 1875:99. sz. közgyűlési határozat végrehajtására; ennek anyagi fedezetét a pótköltségvetésben vélte biztosíthatónak, természetesen a 32 000 forintra rúgó építkezések kivételével. A tanács is kapván kapott az alkalmon, ámbár szükségesnek vélte az önkéntes tűzoltóegylet újjáalakítását is. A közgyűlés a rendőrkapitányt bízta meg a városi tűzőrség megszervezésével.14 A szervezeti szabályzathoz 1872-ben kiegészítő fejezetként készült el a pénztári és számviteli szabályrendelet'5, amelyet 1873-ban nyomtatásban már csatoltak is a szabályrendelet törzséhez. 1872. július 17-én nyert elfogadást a tisztviselői és szolgaszemélyzeti nyugdíjszabályzat is16, melynek a tanítókra való kiterjesztését kérte a belügyminiszter (1872:442.). A következő évben sor került az adóhivatal szervezeti kibővítésére is.17 Mindez magát a vázolt városigazgatási struktúrát alapjaiban nem érintette. A belügyminiszter 1875. május 4-én kiadott 22.242. sz. körrendeletével elrendelte, hogy a törvényhatóságok tisztviselői munkájának ellenőrzésére tartsanak számonkérő széket. A szegedi törvényhatósági bizottság május 24-én 1875:231. számon Dáni Ferenc főispán elnökletével bizottságot küldött ki, amely szeptember 6-án fogalmazta meg a városi tanácsi ügyosztályokra, valamint a szak- és segédhivatalokra kedvező, csupán néhány apróbb mulasztást fölemlítő jelentését. A közgyűlés mégsem hagyta ennyiben a dolgot, hanem a polgármester elnökletével rögvest újabb bizottságot küldött ki18, feladatául tűzvén: tegyen javaslatot a szervezeti szabályok módosítására. A bizottság jelentése nyomán a közgyűlés elhatározta, hogy a kérdés átfogó felülvizsgálatára majd csak közvetlenül az 1878. évi tisztújítást megelőzően kerít sort, ez alkalommal pedig néhány halaszthatatlan módosítást tesz. Mészáros György, aki 1871-ben mondhatni saját magára szabta a szervezeti szabályrendeletet, elhunyt, így itt volt a „jó alkalom” a főjegyzői hatáskör megnyirbálására. A főjegyző tagja maradt ugyan a tanácsnak, ám elvesztette polgármesterhelyettesi megbízatását, melyet ezután a tanácsnokok töltöttek be választásuk sor14 Kj. 1879:281. 15 Ki. 1872:344.,354., Kj. 1872:354. 16 Kj.1872:318. 17 Kj. 1873:498. 18 Kj. 1875:447. 17
