Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

Szervezés és szervezet. A Város intézménytörténetéből (1872-1918)

IV. jogi és

V. katonai.

Az osztályok száma és elnevezése később — mint látjuk majd — többször megváltozott. Ügykörük részletesebb ismertetését a maguk helyén A szervezet c. részben adom, már itt megjegyzem azonban, hogy a II. (rendőri) ügyosztály, melyet ma [1983-ban!] inkább igazgatási osztálynak neveznénk, noha a rendőr[fő]kapitány vezetésével működött, mégis elvált a rendőr[fő]kapitányi hivataltól és az alárendelt városi rendőrségtől.

Az ügyosztályok hatásköre kettős volt; a jelentősebb ügyeket tanácsi testületi döntésre készítették elő, a kisebb ügyekben pedig a tanács nevében maguk is eljárhattak. Ez esetben a döntést az ügyosztályvezető tanácsnok vagy főkapitány a polgármester ellenjegyzése mellett hozta meg.

Az árvaügyeket ellátó árvaszéket itt még nem részletezve, e két testületen — a törvényhatósági bizottság közgyűlésén és a tanácson — kívül két egyedi szervnek volt önálló hatásköre: a polgármesternek és a rendőrkapitánynak; a polgármester a tanácsnokokat is beosztotta az osztályokba, s ő rendelt melléjük segédszemélyzetet.

A tanácsnak mint testületnek a felügyelete alatt állottak a szak-, kezelő- és segéd- hivatalok, amelyek a statútum sorrendjében az ezek voltak:

1. a rendőrkapitány hatósága (a rendőrség),

2. a tiszti ügyész hivatala,

3. a könyvvivői tisztség,

4. a főpénztári tisztség,

5. a tiszti orvosi hivatal, melytől a kórház független volt,

6. a mérnöki hivatal,

7. a közgyám,

8. a számvevőség,

9. a levéltár,

10. az adószedői tisztség,

11. a letét- és segédpénztár,

12. a gazdasági hivatal,

13. a (tanácsi) iktató és kiadó és

14. az erdészeti hivatal.

Szervezetük és hatáskörük változásáról, új hivatalok keletkezéséről, régiek megszűntéről A szervezet c. részben még bőven esik szó; itt csupán a rendőrkapitányi hatáskör kettősségéből származó, már a szervezeti szabályrendelet megalkotásakor is felvetődött problémákra térhetek ki.

A belügyminiszter 1871. december 18-án kelt 32.465/1871. sz., a szervezési szabályrendelet jóváhagyását, de egyes részeinek módosítási igényét is tartalmazó válaszában — a fizetésemelésen túl — nem hagyta szó nélkül a rendőrkapitány kettős szerepét sem, kifogást emelve a tanácshoz való viszonyának felemás volta miatt. Az 1871:341. számon polgármesteri elnöklet alatt kiküldött bizottság mégis a statútum kifogásolt rendelkezéseinek fenntartását ajánlotta, amit a közgyűlés el is fogadott, mivel e kifogást a törvény és a statútum szellemével ellentétesnek vélte. A bizottság nyomán a közgyűlés is cáfolta azt a minisztériumi föltételezést, mintha a rendőrkapitány a II. ügyosztály vezetőjeként a tanácsban a saját elsőfokú határozata elleni fel14