Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

Szervezés és szervezet. A Város intézménytörténetéből (1872-1918)

A szervezés

A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870: XLII. tc.-nek megfelelő szervezési szabályrendelet megalkotása Szegeden több mint egy esztendeig húzódott. Az előmunkálatok már 1871 késő nyarán megindultak. Az 1871. október 22-25-i közgyűlés nyomán fölterjesztett árvaszéki statútumot változatlanul elfogadta a belügyminiszter, az általános statútumra azonban észrevételeket tett, így azt végül is csupán az új közgyűléssel folytatott többszöri levélváltás után, 1872. március 15-én fogadta el (Bm. 1872:5347). A később megalkotott számvevőségi és pénztári, valamint árvaszéki pénztári statútumok elfogadására pedig csupán 1872. október 19-én és 21-én került sor (Bm. 1872:30 962, 30 993). Az így teljessé vált és egységbe foglalható statútumot azután a Város megrendelésére Szeged szab. kir. város hatóságának szervezete címmel Burger Zsigmond könyv- és kőnyomdája 1873-ban adta ki. Ez volt a Város első átfogó szervezeti szabályrendelete, amelyet ezután, ha a szükség úgy kívánta, esetenként apróbb részleteiben, tisztújítások előtt pedig rendszerint átfogó átfogóan módosítottak.

Tanulmányom e részében e módosításokat időrendben tekintem át, A szervezet c. részében pedig — a változásokra is figyelve — rendszeres áttekintést adok a városi hatóság szervezetéről, működéséről. Mivel viszont a módosítások akkor válnak érthetővé, ha előbb vázolom a kiindulópont szerinti 1872/73. évi szervezetet, óhatatlanul többször is kell érintenem némely kérdéseket.

A városszervezetet egészében az 1870:XLII. te., részleteiben pedig a városi szervezeti szabályrendelet határozta meg. Ezek szerint Szeged szabad királyi város köztörvényhatóságából fakadó jogait

1. törvényhatósági bizottságának közgyűlése;

2. polgármestere;

3. tanácsa;

4. rendőrkapitánya és

5. árvaszéke révén gyakorolta.

A város egyetemének képviselője, minden más városi hatóság közvetlen vagy közvetett forrása a törvényhatósági bizottság közgyűlése volt; ennek létszámát — minden 250 lakosra egy tagot számítva — 280-ban állapította meg az előző közgyűlés. Egyik felét a legtöbb adót fizetők, a másikat pedig a megelőző közgyűlés 1871:236. számú határozatával megállapított hét törvényhatósági választókerületben megválasztott 20-20 tag alkotta. (Szeged lakossága 1870-ben 70.179 lelket számlált.)

A legtöbb adót fizetők gyakorlatilag automatikus tagságára épülő virilizmus ellen az akkori közgyűlés 1870. július 17-én már tiltakozott a képviselőháznál. Ennek az intézménynek a népszerűtlenségére vall, hogy az 1871 decemberében összeült — felerészt virilisekből álló — közgyűlés sem térhetett ki az elítélését szorgalmazó indítvány és a hasonló átiratok pártolása elől.

Börcsök Ignác 1873. január 29-i indítványában, arra hivatkozással, hogy a köztörvényhatósági törvényben gyökerező virilis intézmény „nem felel meg teljesen” céljának, „mivel a törvényhatósági bizottságba olyan egyéneket vezet be, kik annak méltóságát a helyett, hogy erkölcsileg emelnék, inkább süllyesztik”, javasolta: a fővá11