Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

Önkormányzat és rendőrség. Adalékok a szegedi rendészeti szervezet dualizmus kori történetéhez (1872–1918)

A kihágási ügyekben eljáró első alkapitány, Koczor János fizetését az 1898. június 23-i közgyűlés nagy munkaterhére tekintettel — a tanács ellenére — 1200 forintról 1800 forintra emelte.12 Mivel azonban ezt a belügyminiszter nem hagyta jóvá, 1899- ben maga a tanács javasolta: nyilvánítsák az első alkapitányt főapitány-helyettessé, s így növeljék fizetését 1500 forintra. Ez meg is történt.13

1885-ben a vásárbiztosi állást megszüntetve a kapitányi hivatalt új osztályjegyzővel bővítette a törvényhatósági bizottság.14 1888-ban az egyesítés (1880) óta működő újszegedi rendőrbiztosi állást törölték el, a belvárosi rendőrkerülethez csatolván e városrészt is. Ezzel egyidejűleg a városházán szolgálatot teljesítő s a gondnoki föladatokat is ellátó várnagyot mint másodbiztost a belvárosi rendőrbiztos mellé segítségül állították, és ő e minőségében a belvárosi biztosi kerületben a rendőrbiztosi teendőket is ellátta. Mivel így egyszersmind a városi biztosi föladatoknak nem tehetett eleget, ezeket a köztisztasági felügyelőre bízták.15

1904. március 6-án Lantos Béla, az Újszegedi Népkör elnöke, az egyesület nevében az akkor mintegy 2500 lakosú fiatal városrész közbiztonságának erősítése végett önálló rendőrbiztosi kerület föl- (vissza-) állítását kérte. Rendőri ügyekben a belvárosba való bejárkálás hosszadalmassága mellett különösen alátámasztotta kérelmüket a városrész iparának föllendülése: az "új és nagy üzemű fűrészgyár" megindulása, mellyel együtt immáron három nagy gyár működött ott, "több száz gyári munkást" foglalkoztatva; nem is szólva az akkor nagy forgalmú újszegedi állomás közbiztonságáról. Kószó István 1904 októberében megsürgette az Újszegedi Népkör kérvényének elintézését. A szervező bizottság végül 1905. április 15-én segédrendőrbiztosi státus létesítését mondta ki szükségesnek, megtoldva még két másodosztályú rendőri állás szervezésével. A tanács 25-én támogatólag a törvényhatósági bizottság elé terjesztette az ügyet. A közgyűlés 1905. április 25-én fogadta el a javaslatot, melyhez a Belügyminisztérium július 27-én adta hozzájárulását. (Rajtuk kívül természetesen már korábban is voltak rendőrök Újszegeden.)16

3. Az 1890-es évek közepén egyébként ismét egyre többet lehet hallani a szegedi rendőrség átfogó reformjáról. Cserő Ede a fogyatékosságokat elsősorban a detektív testület és a bejelentő hivatal hiányában, valamint a rendőrlegénység alacsony számában, nemkülönben a kritikán aluli, zsúfolt elhelyezésben látta. Szükségesnek tartotta a létszámuk fölemelését legalább 200-ra.17

A rendőrség általános fejlesztésére 1895-ben Rainer József főkapitány tett mindenre kiterjedő javaslatot. Ez a városi szervezeti szabályzat 1896. évi átfogó módosításának munkálatába került be. A főkapitány kérte:

1. harmadik alkapitányi állás szervezését, főként közbiztonsági és nyomozási feladatok ellátására;

12 Uo. 1898:230.

13 Uo. 1899:161.

14 Uo. 1885:333.

15 CSML Szeged tan. ir. 13 015/1888. lt.

16 Uo. 11 954//1904. lt.

17 CSERŐ Ede: A szegedi rendőrség. SZH 1894. máj. 24., 25.; vö. A rendőrségi szulerén titkai. SZN 1900. jan. 7.

109