Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

Önkormányzat és rendőrség. Adalékok a szegedi rendészeti szervezet dualizmus kori történetéhez (1872–1918)

2. két rendőrbiztosi, két rendőrőrsparancsnoki, valamint négy első- és tíz másod- osztályú rendőri állás létesítését az alsó- és felsővárosi túl nagy rendőrbiztosi kerületek megosztásával;

3. a bel- és külterületre egy-egy közigazgatási végrehajtói állás szervezését;

4. az első alkapitány (a kihágási bíró) fizetésének emelését 1500 + 300 forintra.18

Az 1900. január 1-jén életbelépő Bűnvádi perrendtartás (Bp.) a nyomozás lefolytatásában újabb föladatokat rótt a szegedi rendőrségre is. Ezért egy új alkapitánnyal, írnokkal, valamint hat "polgári" rendőrtiszttel (detektívvel) növelték létszámát.19 Megjegyzendő, hogy a főkapitány már eleve két új alkapitányi és három írnoki állást szeretett volna létesíteni a bűnügyi osztályban, mivel pedig a szervezőbizottság Kulinyi Zsigmond javaslatára 1899. november 7-én igényeit az előbbiekre korlátozta, fél év múltán a nagy munkatehfer miatt mégis csak egy új alkapitányi és egy jegyző- könyvvezető írnoki állás létesítését kérte. Ezt ekkor a szervezőbizottság már elfogadta.20

Alsóváros 32 000 lakosnak otthont adó nagy rendőrbiztosi kerületére mindössze 14 rendőr esvén, az élet- és vagyonbiztonság rossz volt, ezért az ottani városi képviselők 1906-ban indítványt tettek a Kolozsvári téren új rendlaktanya építésére, s ott segédrendőrbiztos, valamint nyolc rendőr elhelyezésére.21

A közgyűlés 1906:592. sz. határozatával 1906. november 30-án a főkapitány és helyettese kivételével a kapitányi hivatalban tevékenykedő rendőrtisztviselőket — alkapitányokat és osztályjegyzőket — megfelelő rendben teljesítendő egésznapos inspekciós szolgálatra kötelezte a "rendőri és bűnügyi jelentések és panaszok elfogadása és szükség esetén az eljárásnak rögtöni folyamatba tétele végett". Ekkor, a Bp. követelményei nyomán vált modern rendőrséggé az addigi, feudális kori eredetű szegedi polícia!22

Somogyi Szilveszter főkapitány igyekezett első osztályú rendőrökkel fejleszteni a rendőrséget. Létszámát 80-ról legalább 150-re akarta emelni. A pénzügyi bizottság 1908 szeptemberében ezt elvileg elfogadván, 1909-re hozzájárult 22 új rendőri állás létesítéséhez. Ugyanez a testület egy év múltán újabb 14 rendőr beállításába egyezett bele.23 A rendőrség ügye is elsősorban pénzügyi kérdés volt. A főkapitány a Szegedi Híradó 1909. karácsonyi számában elég vigasztalan képet adott apparátusáról. Az ideális állapot eléréséhez 300 (!) rendőr alkalmazását tartotta szükségesnek, de a köz- biztonság elfogadható szintje is — 110 helyett — legalább 150-160 rendőrt igényelt volna. A nagy külterületre a 16 lovas rendőrt nem tartotta elegendőnek; őket csendőrökkel kívánta fölváltani. Fontosnak mondta bejelentő hivatal létesítését. Panaszkodott helyettesének s a kihágási bírónak nagy munkaterhére; az utóbbi évente mintegy 7000 ügyet intézett el. A rendőrség szétszórt elhelyezését rossznak, a városházi (rend18 A rendőrség újjászervezése. A kapitányi hivatal módosításának javaslata. SZH 1895. nov. 29.

19 A rendőrség újjászervezése. SZH 1899. okt. 3.; Hivatalszervezések és a tanyai kapitányok sorsa. SZN 1899. okt. 4.; A szervezőbizottság ülése. SZH 1899. nov. 8.; Nagy városi kérdések. SZN 1899. nov. 8.; CSML Szeged th. biz. jkv. 1899:493.

20 Újabb kiadások a városnál. SZH 1900. jún. 7.

21 Indítvány a rendőrség szaporításáról. Alsóváros új rendőrlaktanyát kér. SZH 1906. Szept. 5.

22 CSML Szeged th. biz. ir. 1906:591.

23 A rendőrség fejlesztése. Szaporítják a rendőrséget. Szeged és Vidéke 1908. szept. 24.; A rendőrség fejlesztése. SZN 1909. okt. 5.

110