Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

Szervezés és szervezet. A Város intézménytörténetéből (1872-1918)

9. Építési felügyeletet gyakoroltak a külterületi építkezési szabályrendelet megtartása fölött; különösen ügyelve az engedély nélküli építkezésekre, valamint az engedélyek betartására.

10. Figyeltek arra, hogy a városi földek haszonbérlői eleget tesznek-e a bérleti feltételekben megszabott gazdasági, művelési és fásítási feltételeknek; ügyeltek továbbá a közlegelői szabályrendelet betartására, s a visszaéléseket (foglalásokat stb.), mulasztásokat a hatóságnak azonnal jelentették.

Eredetileg az iskolákra való anyagi felügyelet is a kapitányokat terhelte, sőt az iskolagondnoki funkciót is a kapitánynak vagy esküdtnek kellett ellátnia, ez azonban az 1904-i szövegezésből kimaradt, lévén a külterületi iskolák gondnoka a népiskolai felügyelő.

A tanyai kapitányok (esküdtek) feladatkörének másik területe a szorosabban vett közigazgatás körüli közreműködés és segédkezés volt. Idetartozó feladatkörök voltak különösen az alábbiak.

1. Közreműködtek az összeírások lebonyolításában; különösen vigyázva arra, hogy senki vagy semmi ki ne maradjon belőlük. (Ilyenek voltak a királyi adó-, a közmunka-, a ló- és kocsiösszeírások; később az útadó, a gazdasági segélypénztár-díj összeírásai.)

2. Az adóárveréseken, végrehajtásokban is részt vettek.

3. Az árvaszék által a kiskorúak javára elrendelt leltározásnál jelen kellett lenniük.

4. A külterületi építési engedélyek helyszíni vizsgálatában részt kellett venniük.

5. Segédkeztek a hadkötelezettek nyilvántartásában, személyazonosságuk igazolásában.

6. Védő himlőoltásnál a szülőket gyermekükkel együtt be kellett rendelniük.

7. A „közerők” beidézése és felhasználása által részt kellett venniük a vízveszély elhárításában.

8. Segédkeztek a marhajárlatok kiállításában, amennyiben saját nevelésű jószágokról csak igazolványuk alapján lehetett járlatlevelet kiállítani.

9. A város javára foganatosítandó végrehajtások alkalmával más alkalmas személy hiányában az esküdtek kötelesek voltak elfogadni a zárgondnokságot.

A fentieken túl a kapitányok és az esküdtek (1904-től csak az esküdtek) kötelesek voltak kézbesítői teendőket is ellátni adóintéseknél, vízveszély idején a közerő kirendelésénél, valamint a ló- és kocsiösszeírásoknál.

1904-ig a tanyai kapitányok mezőrendőrségi kártételeknél önállóan eljárva jogosultak voltak a felek kívánatára az egyezkedést közvetíteni, a károkat fölbecsülni. Ha ezt csak az egyik fél kérte, s a másik nem jelent meg, a tanyai kapitány további föladata megszűnt.

A tanyai kapitányok és az esküdtek más feladatok ellátásával is megbízhatók voltak.

Jelentéseiket a pusztai rendőrbiztoshoz vagy a központi lovas rendőrbiztoshoz, esetleg egyenesen a polgármesteri hivatalhoz terjsztették be; valamennyi helyen jegyzőkönyvezték őket, s ha elintézésük nem a biztosra vagy a polgármesterre tartozott, onnan továbbították a tanácshoz vagy a főkapitányhoz, esetleg más hatósághoz.

A városi tisztviselők — a polgármester, a főkapitány, a főjegyző, a tanácsnokok, a jegyzők, az aljegyzők, a főügyész, az alügyészek, az árvaszéki elnökök, a közgyám, a

103