Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
Kiegyenlített helyzet a politikai küzdőtéren
A kisgazdapárt június 29-én, Péter-Pál napján nagyszabású „magyar kenyér ünnepet” szervezett Szegeden. Ezzel az volt a célja, hogy a tavaszi baloldali tüntetésekre, politikai tömegmegmozdulásokra csattanós választ adjon bizonyítva, hogy ő is jelentős tömegeket tud mozgósítani. A kisgazdapárti lap beszámolója szerint „százötven- ezer ember tett hitet a kisgazdapárti gondolat mellett”. A rendezvényen részt vett Tildy Zoltán köztársasági elnök, aki köszöntötte a résztvevőket. Tíz kilométeres kocsisor vonult fel a tanyai és a szomszédos községek parasztjainak részvételével. Mintegy százezren vettek részt a Széchenyi téren tartott nagygyűlésen, amelynek elnökségében a köztársasági elnök mellett helyet foglalt Hamvas Endre püspök is a főispán és más vezetők mellett. Nagy Ferenc miniszterelnök beszédében a kormány- küldöttség nemrégi amerikai útjáról számolt be. Hangoztatta azt is, hogy az éppen zajló Párizs környéki tárgyalásokon „igazságos békét kell kötni”. Szólt arról is, hogy az ország ellátása érdekében a földműves népnek teljesítenie kell terménybeszolgál- tatási kötelezettségét. Végül azt hangoztatta, hogy harcolni kell a reakció ellen. A kommunista párttal, a baloldallal fennálló vitás kérdéseket nem érintette.lox Talán ennek is szerepe volt abban, hogy a kommunisták tovább folytatták támadásaikat. Július 3-án a Délmagyarország arról cikkezett, hogy „fasiszta világ van az ipartestületben”. Kisgazdapárti fiókegyesületet csináltak belőle, rendőri felügyelet alatt álló volt nyilas, nyugatos tisztviselőket előléptettek, baloldaliakat elbocsáj- tottak. Másnap már újra a főispánt bírálták, mert „B-listás tisztviselőt akar megbízni a létszámcsökkentés végrehajtásával”. Komócsin Zoltán 7-én újabb cikkben ismételte meg vádjaikat a kisgazdapárti vezetőkkel szemben azt állítva, hogy „van bátorságuk a demokráciát támadni”. A kisgazdapártiak alig válaszoltak a sorozatos kommunista támadásokra, inkább a piacra termelő gazdák érdekében léptek fel. A kisgazdapárti lap július 4-én arról számolt be, hogy a piacbiztosok terrorisztikusan lépnek fel az árusokkal szemben, ezért elnéptelenedik a szegedi piac. Néhány nap múlva hírül adta, hogy a kisgazdapárt a szegedi piac szabaddá tételét kéri. Ezekben a napokban az infláció már elviselhetetlen mértéket öltött, s közismert volt, hogy augusztus 1-jén bevezetik az új, értékálló pénzt, a forintot. Időközben hosszú viták eredményeképpen végrehajtották a B-lis- tázást: a város alkalmazottainak 33%-át elbocsájtották. Az állami vállalatoknál, a vasútnál, a közüzemeknél is csökkentették az alkalmazottak létszámát. A kisgazda- párt és a baloldali pártok közötti elmérgesedett viszonyt némileg enyhítette, hogy a kisgazdapárt Tóth László egyetemi tanárt javasolta a nemzeti bizottság elnökének, akit a baloldali pártok is elfogadtak, és így ő lett az elnök.109 A város közéletének olyan neves képviselői, mint Halasy-Nagy József egyetemi tanszékvezető filozófia-professzor és Hamvas Endre Csanádi püspök elég sűrűn jelentettek meg írásokat a helyi kisgazdapárti lapban. Cikkeikben átfogó társadalmi kérdésekkel foglalkoztak, a demokrácia alapelveinek védelmében emeltek szót és burkoltan, esetenként nyíltan is bírálták a kommunista politikát és gyakorlatot. Hamvas Endre húsvéti (április 21.) Krisztus és a civilizáció című vezércikkében a politikai élet eldurvulására és az erkölcsi tényezők fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezt írta: „A feltámadt Krisztus, a halál legyőzője a barbárságnak is legyőzője lett, és 93
