Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)

Kiegyenlített helyzet a politikai küzdőtéren

megajándékozta a világot az igazi életadó civilizációval [...] Úgy érezzük [...] nem sok kell, hogy a barbárságba visszaessünk [...] Mikor a mi kormányunk a rendért har­col, amikor már marxista részről is, ahol mindig eddig az anyagi tényezők hatóerejé­nek túlbecsülését tapasztaltuk, nem egyszer az erkölcsi erők bekapcsolásának sürgetését halljuk, akkor a harc tulajdonkép a civilizációért folyik a barbársággal szemben.” Halasy-Nagy József cikksorozatban fejtette ki álláspontját az ifjúság helyes, er­kölcsös nevelésének fontosságáról. Hamvas Endre 1946. július 14-i Szabadság és ön­kény című vezércikkében a szabadság, a demokrácia és a kommunista ideológia közötti ellentmondás alapos, átfogó elemzése mellett ezt írta: „Nálunk ismételten el­hangzottak nyilatkozatok, melyek szerint a kollektivizmusnak kommunisztikus for­máját senki megvalósítani nem akarja, ugyanakkor azonban ezen kommunisztikus létformának kisebbségben lévő, türelmetlen hívei erős támadásokat intéznek az egyé­ni jogok tiszteletén álló létforma és annak képviselői ellen. Az utóbbiak gyakran lát­ják magukat személyes szabadságukban fenyegetve, szólásszabadságukban korlátozva, a közéletben való arányos érvényesülésben korlátozva.” Halasy-Nagy József arra a burkoltan megnyilvánuló baloldali törekvésre, amely államosítani kívánta az egyházi iskolákat, gyorsan reagált. Július 18-án Egyház és is­kola című cikkében a következőképpen foglalta össze álláspontját: „S ha volt valaha a földön igazi lélek szerint való demokratikus intézmény, hát ez a tanító Egyház valóban az volt. És az még ma is [...] Az egyházi ember akár pap, akár apáca, egész életét és minden idejét az iskolának és tanítványainak szentelheti [...] az ún. nagy iskolák, amelyekhez hagyományok fűződnek és amelyek meghatározott szellemet jelentenek egy nemzet életében, azok mind egyházi vagy legalábbis ilyen- szerű iskolák [...] Jól gondolják meg tehát azok, akik ma az egyházi iskolák ellen ha­dat folytatnak, hogy mit cselekszenek. Könnyen úgy járhatnak, mint a felvilágosodás, mely egy tollvonással eltörölte a szerzetesrendek iskoláit, de alig pár évtized múlva egyszerűen az állami rend és a társadalom jóléte érdekében sietve állí­tották azokat vissza.” Hamvas Endre Vissza a tízparancsolathoz című írásában elítélte a zsidóüldözést, az 1942-es újvidéki vérengzést, de bírálta az új viszonyok között tapasztalható erköl­csi romlást is és megoldásként a tízparancsolathoz való visszatérést javasolta.110 A pénzügyi stabilizáció A kommunista politika változása Az újjáépítés eredményeire (a „széncsata” megvívása, „arccal a vasút felé!”) épít­ve, jórészt a kommunista párt javaslatai alapján és közreműködésével augusztus 1-jén megjelent a forint. Ezzel megvalósult az ország pénzügyi stabilizációja. Az or­szág lecsökkent nemzeti jövedelmének megfelelően a béreket a háború előtti bérszín­vonal 50%-ában határozták meg. Az ipari termékek árát valamivel magasabban állapították meg, mint a mezőgazdasági termékekét. 94

Next

/
Thumbnails
Contents