Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
Nemzetgyűlési képviselő-választás 1945 őszén
sének adott kifejezést, hogy minden párt betartja ezeket az alapelveket, és biztosítják a választások tisztaságát.Sí< Mivel neves értelmiségieket, egyetemi professzorokat sikerült a kisgazdapártnak bevonnia vezetőségébe, nyilvánvalóvá vált, hogy a párt jelentős és növekvő befolyással rendelkezik a város értelmisége körében. A szociáldemokrata pártot is támogatták egyes értelmiségi csoportok, ezért a vezetők úgy vélték, hogy mindent meg kell tenniük az értelmiség soraiban érvényesülő befolyásuk növelése érdekében. Ezt szolgálta a november 2-án az egyetem aulájában tartott választási gyűlés, amelyet Török Gábor, a gyermekkórház igazgató-főorvosa, a gyermekklinika vezetője, a belvárosi szociáldemokrata szervezet elnöke nyitott meg. Ezzel is demonstrálták a közvéleménynek, hogy neves értelmiségiek vannak a szociáldemokrata párt soraiban. Itt is Kéthly Anna mondott beszédet, aki a párt általános törekvései mellett az értelmiség munkájának fontosságát taglalta.s9 A választás eredményei A város társadalmának politikai megoszlása A demokratikus átalakulás eredményeképpen jelentősen kiszélesedett a lakosság választójoga. Amíg 1939-ben Szegeden a választójoggal rendelkezők száma nem haladta meg a 40 ezret, addig 1945-ben már közel 80 ezren szavazhattak. Az 1945. november 4-én megtartott nemzetgyűlési képviselő-választáson 74 206-an adtak le érvényes szavazatot. A pártokra adott szavazatok száma és aránya90 Párt szavazat % NPP 2616 3,5 PDP 1504 2,0 MKP 9022 12,2 FKGP 46159 62,2 MSZDP 14905 20,1 Összesen 74206 100,0 A kisgazdapárt a városban abszolút többségre tett szert 62,2%-os szavazataránya az országos 57%-ot is meghaladta. A két munkáspárt szavazóinak aránya együttesen alig haladta meg a 32%-ot. A parasztpárt befolyása a parasztok igen kis részére terjedt ki. A Polgári Demokrata Párt alacsony szavazataránya azt bizonyította, hogy a volt liberális szavazók nagyobb része valószínűleg a kisgazdapártot, kisebb része pedig valamelyik munkáspártot támogatta szavazatával. Ha a város társadalmának politikai megoszlását alaposabban, részletesebben akarjuk vizsgálni, akkor a belterület, a tanyaterület és az egyes városrészek választási eredményeit kell szemügyre vennünk. Annál is inkább, mert ezek az adatok eléggé eltérő képet mutatnak. 74
