Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
Nemzetgyűlési képviselő-választás 1945 őszén
A belterület és a tanyaterület választási eredményeiy/ Párt Belterület szavazat % Tanyaterület szavazat % NPP 741 1,8 1875 5,9 PDP 1091 2,6 413 1,2 MKP 7630 18,0 1392 4,4 FKGP 19031 45,1 27128 84,8 MSZDP 13037 32,5 1168 3,7 Összesen 42230 100,0 31976 1 00,0 Az adatok között a legfeltűnőbb az, hogy belterületen, vagyis magában a városban a kisgazdapárt mindössze 45,1%-ot ért el, a két munkáspárt együttes szavazataránya viszont 50,5%-ot tett ki, tehát abszolút többségre tettek szert. Mindez nagyjából megfelelt a város társadalomszerkezetének, hiszen a munkásság különböző rétegei együttesen a kereső népesség valamivel több, mint 50%-át alkották, a másik majdnem 50%-át pedig az iparosok, kereskedők, a polgárság és kispolgárság, a polgári és történelmi középosztályhoz tartozó értelmiségiek és a városban lakó gazdálkodó parasztok. A munkásság rétegei a munkáspártokra, a többiek, a többi említett városi réteg pedig zömében a kisgazdapártra szavazott. Nem vitás, hogy a Horthy-rendszer politikai eszméit őrző konzervatív felfogású rétegek, amelyek kommunistaellenesek voltak, szintén a kisgazdapártra voksoltak. A párt belterületi választási eredménye azonban arról tanúskodott, hogy e rétegek súlya, részaránya és politikai befolyása nem volt számottevő. Az a figyelemre méltó tény, hogy a tanyai parasztoknak közel 85%-a a kisgazda- pártra szavazott, nem azt bizonyította, hogy többségük a Horthy-rendszert várta volna vissza, hogy reakciós felfogású lett volna, hanem arról tanúskodott, hogy a polgárosodás útján járó, árutermelését fejleszteni akaró parasztság élt Szeged határában. A nagyváros közelsége, nagy piaca kedvező lehetőséget nyújtott - a háborús korlátozások megszüntetése után - a termelés növelésére, terményeik és kertészeti, állattenyésztési termékeik szabadpiaci értékesítésére. Még a néhány holdas kispa- raszt is burgonyát, korai és nyári zöldséget termelt, baromfit tenyésztett, amit jól tudott értékesíteni a város piacán. Még a szegényparasztság is a piaci értékesítés szabadságát kívánta, ezért nem a kommunista pártra, hanem a kisgazdapártra szavazott. Helyzete, felfogása, törekvései alapjaiban eltértek a szomszédos nagybirtokos vidékek szegényparasztságáétól, amely felszerelés és tapasztalatok híján a gazdálkodás, a termelés megkezdésének nehézségeivel küszködött. E vidékeken az újgazdák, a szegényparasztok - a szegediektől eltérően - nem a kisgazdapártra, hanem a kommunista pártra szavaztak. A város társadalmának politikai megoszlását jól tükrözik az egyes városrészek választási eredményei. A szavazókörök nem „fedik le” pontosan az egyes városrészek határait, ezért a választási adatok csak hozzávetőleges képet adnak a városrészek po75
