Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
Nemzetgyűlési képviselő-választás 1945 őszén
Az elesett katonák többsége a parasztok és a munkások köréből került ki, hiszen ők alkották a város lakosságának többségét. A katonák közül igen sokan voltak hadifogságban is. A háború alatt a város népességének alakulásáról némileg kedvező képet nyújt az az adat, hogy 1944-ben a háború ellenére is a születések száma némileg meghaladta a halálozásokét. Ebben az évben 1898-an születtek és 1858-an haltak meg. Az előző években ez az arány - minden bizonnyal - kedvezőbb volt. A város társadalmában a legdöntőbb változást a földosztás jelentette, ami egyrészt azzal járt, hogy még a szűk, jelentéktelen középbirtokos réteg gazdasági alapjai is megszűntek. Olyan nem mezőgazdasági foglalkozású birtokosok földjét elkobozták, mint Tukats Sándor volt főispán, Fegyveres Sándor tábornok, Gárgyán Imre szőlő- birtokos és borkereskedő, aki 1945 előtt hosszú ideig a MOVE helyi elnöke volt, Lippai Imre íurészgyáros és mások. A földosztás eredményeképpen a föld nélküli mezőgazdasági munkások rétege némileg csökkent és gyarapodott az 5 holdnál nagyobb gazdasággal rendelkező kisbirtokosok csoportja. Bár az 5 holdon aluli törpegazdák aránya továbbra is igen magas volt. Mivel az újgazdák túlnyomó többsége bérelt földjét kapta tulajdonba és a korábban föld nélkülieknek sem a nulláról kellett kezdeniük gazdálkodásukat, a földosztás megnövelte a parasztság termelési kedvét. Erről érzékletesen számolt be a Szegedi Földhivatal 1945. június 30-i jelentése: „Szeged város területén a földreform kérdése különleges helyzetet teremtett amennyiben az egyetlen nagybirtokos Szeged város közönsége volt. Ezek a földek azonban már évtizedek óta kishaszonbérletként voltak hasznosítva úgy, hogy a legnagyobb részen mindenütt tanyák épültek már évtizedekkel ezelőtt, úgyszintén szőlő- és gyümölcsösök telepíttettek [...] A termelés ütemére nézve, különösen a tavaszi munkálatokra nézve a földreform jó hatást gyakorolt, amennyiben az igényjogosultak részben bizonyítani akarták munkakészségüket, részben igyekvő munkájukkal a juttatásra való érdemüket támasztották alá [...] A mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanok Szeged város területén teljes egészében megművelés alá kerültek úgy, hogy ugar a régi szokásnak megfelelően sokkal kisebb, alig 1%-ot kitevő számot ért el”. A számok, adatok arról tanúskodnak, hogy még a törpebirtokos gazdák is árutermelésük növelésére törekedtek. A korai zöldség, a burgonya, a zöldpaprika, a paradicsom, a gyümölcs, a szőlő, a baromfi, a tojás, a tej és tejtermék jól értékesíthető árut jelentett a nagyváros piacán. Politikai tevékenységük kialakítása során az egyes pártok igyekeztek felmérni, jellemezni a város társadalmának fő vonásait, az egyes rétegek súlyát, gazdasági, politikai szerepét. A kommunista párt helyi szervezete belső használatra a következő összeállítást készítette el a város társadalmi összetételéről:77 67
