Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
A demokratikus átalakulás kezdetei
Megkezdték és néhány hét alatt be is fejezték a földosztás nagy munkáját. Szegeden a földosztás azt jelentette, hogy a mintegy 7 ezer kisbérlő tulajdonába kapta a várostól bérelt földjét, amelyen már évtizedek óta gazdálkodott. A nem mezőgazdasági foglalkozású bérlőktől elvették bérelt földjüket, és földnélkülieknek vagy kisbérlőknek juttatták. A nem mezőgazdasági foglalkozású bérlők közül néhányan nem nyugodtak bele földjük elvesztésébe, a földbirtokrendező tanácshoz fordultak, néhányan pert indítottak. A viták, perek lezárulása többségében azzal járt, hogy a földhöz juttatottak megtartották földjüket. A szegedi földhözjuttatottak többsége gyakorlatilag nem újgazdaként, nem felszerelés és gazdálkodási tapasztalat nélkül kezdte új életét, hanem régi gazdaként. Most már azonban nem bérelt, hanem saját tulajdonú földjén folytatta gazdálkodását, termelő munkáját. A feudális eredetű nagybirtokrendszer felszámolása, a földosztás a demokratikus átalakulás legfontosabb gazdasági, társadalmi és politikai lépése volt. Megszűnt a nagybirtokos osztály létezésének gazdasági alapja, és ezzel társadalmi és politikai befolyása is jelentősen csökkent. A társadalmi viszonyok is változtak: a társadalom rendi formáinak, a rendi társadalomszerkezetnek a gazdasági pillérei összeomlottak, és lehetővé vált a polgárosodás, a polgári társadalomszerkezet kialakulásának folyamata. Bibó István az 1945. évi fordulat lényegét a következőképpen fogalmazta meg: „... a magyar társadalom mozdulatlanná merevedett társadalmi erőviszonyai 1514 óta most mozdultak meg először, éspedig a nagyobb szabadság irányában. Ez az a pillanat amelytől kezdve újból megnyílt a lehetőség, hogy Magyarország bekapcsolódjék abba a nagy folyamatba, amit a nyugati társadalmi fejlődésnek neveztünk [...] Az 1945. évi magyar változás legdöntőbb, vissza nem csinálható eredménye a földreform és jelentős dolog a régi közigazgatásnak, különösen vidéken való részbeni összeomlása vagy átalakulása is.”60 A demokratikus átalakulás legfőbb politikai eredményét pedig a többpártrendszer kialakulása, a demokratikus közélet kibontakozása jelentette. Mindehhez társult, hogy a közvetlen demokráciának olyan formái alakultak ki, mint az üzemi bizottságok, földosztó bizottságok, nemzeti bizottságok, amelyek a demokrácia népi elemeit, vonásait képviselték. Vita a pártok között a rendőrségről és a „reakció elleni harc” kérdéseiről A kormány rendeletéi, a pártok politikai tevékenysége és propagandája nyomán kezdett szélesebb társadalmi méretekben is kibontakozni a Horthy-rendszer maradványainak, politikai örökségének a felszámolásáért indított küzdelem. Már jórészt e harc jegyében kezdte előkészíteni a városban május elseje megünneplését a kommunista párt. A vezetőség április 5-i ülésén a következőket állapította meg: „Nagy feladat előtt állunk, mert Szeged város mindig a reakció és közöny fő fészke volt. Ezt a közömbösséget kell a Kommunista Pártnak megtörnie. Ez pedig csak egészséges kerületi és üzemi szervezetekkel lehetséges. 59
