Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
A demokratikus átalakulás kezdetei
Mind az MKP, mind az MSZDP politikai szervező és tagtoborzó munkáját megkönnyítette, hogy a városban már 1944. december végén a szakszervezeti tagok száma elérte a 16 ezret.56 A szakszervezetekben végzett közös munka nyomán a két párt helyi vezetői a teendők közös megbeszélésére és politikai együttmüködésésre törekedtek, amit csak megerősített az MKP és az MSZDP országos vezetőségének január 21-i megállapodása a két párt akcióegységéről. A kommunista párt vezetősége február 5-i jelentése szerint már kerületi pártszervezetek működtek a nagyobb városrészekben. Megkezdték működésűket a szociáldemokrata párt újjáalakult kerületi szervezetei is. A kommunista párt városi összvezetőségének április 5-i üléséről szóló jegyzőkönyvben az olvasható, hogy párt- szervezet működött Alsóvároson, Felsővároson, Rókuson, Újszegeden, Somogyi-telepen, Móravárosban, a Belvárosban, a rendőrségnél és a Városházán.57 Mivel Balogh István államtitkár lett, a kisgazdapárt helyi vezetőségében más személyek kaptak szerepet. Donászy Kálmán, akit az írók, újságírók, művészek 1944. december 4-én megalakult szakszervezetének elnökévé választottak, a kisgazdapárt helyi szervezetében is egyre fontosabb szerepet töltött be. Balogh István lemondása után a kisgazdapárt jelöltjeként őt választották meg a nemzeti bizottság elnökévé is. A kisgazdapárt szervezői munkájában nagy részt vállalt Nagyiván János gazdálkodó, akit jól ismertek a városban és a tanyavilágban, hiszen már 1939-ben a kisgazdapárt országgyűlési képviselőjelöltje volt. Ezekben a hetekben bontakozott ki a politikai harc a nagybirtokrendszer felszámolásáért, a földreformért. 1945. január 14-én közölte a Délmagyarország a Nemzeti Parasztpárt földreform-javaslatát, majd január 21-én az MKP állásfoglalását arról, hogy támogatja a parasztpárt javaslatát. Mind a kommunista és szociáldemokrata, mind a parasztpárt előtérbe állította politikai tevékenységében a földosztásért folytatott harcot és nagyszabású szervezőmunkába kezdtek a tanyai parasztok körében. Ugyanakkor a kisgazdapárti szervezetek is sorra alakultak meg a tanyai körzetekben. Január 19-én a Délmagyarország arról számolt be, hogy „megmozdult a tanyavilág”, a parasztok követelik a földosztás megvalósítását. A politikai élet élénkülését bizonyította továbbá, hogy január 7-én a Belvárosi Moziban tartott gyűlésen megalakult a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Madisz) helyi szervezete. A gyűlésen felszólaltak a parasztiijúság, a munkásfiatalok, a tanítók, tanárok küldöttei, s bejelentette csatlakozását a már korábban megalakult Antifasiszta Diákszövetség és a kommunista ifjúsági szervezet is.58 Február 18-án Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök Szegedre látogatott. Kifejezésre juttatta azt, hogy fontosnak tartja a város szerepét az új, demokratikus viszonyok kialakításában. Február 27-én újabb ifjúsági nagygyűlésre került sor. Az új, demokratikus ifjúsági szervezet részt vállalt a március 15-i ünnepség előkészítésében. Rákosi Mátyás, az MKP vezetője március közepén Szegedre látogatott, ahol ifjú korában több évig élt. Látogatásával a kommunisták, a kommunista párt politikai befolyásának növelését igyekezett szolgálni.59 Március 17-én megjelent a kormány földreform-rendelete, amelynek nyomán a már korábban létrejött földigénylő bizottságok földosztó bizottsáokká alakultak át. 58
