Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
A demokratikus átalakulás kezdetei
Az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, a kormánynak inkább abban állt a jelentősége, hogy egyáltalán létrejött, működni kezdett és a demokratikus átalakulás feladataival birkózó városok, községek felülről, a parlamenttől, a kormánytól irányítást kaptak. A függetlenségi front szervezésében a Nemzeti Parasztpárt képviseletében Erdei Ferenc is fontos szerepet töltött be. November 26-án a Délmagyarországban megjelent cikkében a földreform történelmi szükségességéről írt, és sürgette a parasztpárt szervezeteinek létrehozását, a szegényparasztság összefogását a földosztás megvaló- sitására.50 Balogh István a kisgazdapárt helyi vezetőjeként nemcsak a politikai szervezőmunkában vett részt, nemcsak a párt belpolitikai programját ismertette, hanem az ország új, külpolitikai céljaival is foglalkozott. 1944. december 10-én a Délmagyarországban megjelent cikkében bírálta a Horthy-rendszer külpolitikáját, németbarátságát, majd legfőbb következtetéseit így fogalmazta meg: „A múltat meg nem történtté tenni nem áll módunkban, de a jövőre nézve okulnunk kell [...] Legyünk óvatosak, ne váljunk kisebb-nagyobb hatalmak sakkfiguráivá, amelyekkel játszanak [...] Külpolitikánkban elsősorban a Szovjetunió felé kell orientálódnunk.”51 December 28-án Magyar béke című cikkében ezt írta: „Be kell látnunk, hogy a magyarság számára nem biztosithatja sohasem az igazi békét, ha más népeket szorít akaratuk ellenére határai közé, hanem az, ha saját függetlenségét, ősi hitét, szent hagyományait és szokásait biztosíthatja.”52 Erdei Ferenc - már az új kormány belügyminisztereként - a Délmagyarország december 31 -i számában a népi önkormányzatok kialakításának feladataival foglalkozott. A népi önkormányzatok kialakulását a demokratikus átalakulás, a népi demokrácia fontos feladatának tartotta. Ezt írta: „A régi közigazgatási rendszer összeomlott, nem lehet teljesen restaurálni [...] Az újjáépülés, az államélet újból való megindítása olyan égető feladat, hogy azt gyakorlatilag csak a nép közvetlen szervei indíthatják meg [...] A vármegye gyökerében nemesi, rendi autonómia volt, mégsem ezt a hagyományt lehet folytatni [...] demokratikusabb önkormányzattá kell alakítanunk." Sürgette új városi és községi demokratikus népi önkormányzatok kialakítását, amelyekben a népi öntevékenység, a kialakuló új népi szervezetek tölthetnek be döntő meghatározó szerepet. Az volt a meggyőződése, hogy ez adja meg a kialakuló új demokrácia népi jellegét, népi demokráciává fejlődését.53 A Szovjetunió hadserege teljhatalommal rendelkezett a magyar politikai élet ellenőrzésében. Az 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezmény értelmében ezt a jogot a békeszerződés ratifikálásáig a szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) vette át. Ilyen korlátok és ilyen viszonyok között kezdődött és bontakozott ki az új demokratikus fejlődés hazánkban. Az indokolt volt, hogy Szálasi Nyilaskeresztes Pártját, a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot, a volt kormánypártokat, Imrédy Béla Magyar Megújulás Pártját betiltották. A függetlenségi fronton kívül létezett a Keresztény Demokrata Néppárt (KDNP), amelynek vezetője a náciellenes Pálffy József gróf volt A párt zászlóbontó gyűlését 1945 elején Szegeden tartották. A gyűlés szervezésében részt vett Bálint Sándor néprajzkutató egyetemi tanár, aki csat56
