Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
A demokratikus átalakulás kezdetei
harcos szellem, a demokratikus felfogás mennyire áthatotta a város értelmiségét, polgárságának és egész lakosságának jelentős részét. Ugyancsak 24-én a német parancsra feloszlatott Független Kisgazdapárt elnöki tanácsa Balogh István elnökletével ülést tartott. Támogatta Balogh Istvánnak a függetlenségi front létrehozásával kapcsolatos tárgyalásait, és kimondta, hogy a párt újra megkezdi működését. A tanácskozáson felszólalt Wagner Gyula, Becker Vendel, Kispéter Lőrinc. A polgári tagozat is megkezdte működését Kúp László vezetésével. A Nemzeti Parasztpárt helyi szervezete december 1-jén alakult meg. A szociáldemokrata párt működésének megkezdését némileg nehezítette, hogy a baloldaliak a kommunista pártba léptek, s az újjáalakuló szakszervezetek vezető posztjait is nagy számban újdonsült kommunisták foglalták el. Az MSZDP Szervező Bizottságának felhívását a párt újjászervezésére december 5-én hozták nyilvánosságra. A helyi szervezet december 31-én tartotta első taggyűlését, de ezután a kerületi szervezetek is gyorsan újjáalakultak és megkezdték tevékenységüket.45 A függetlenségi front előkészítésének részeként már december 2-án létrehozták a front Szegedi Nemzeti Bizottságát a következő összetételben: kisgazdapárt: Balogh István, Kúp László, Polgári Demokrata Párt: Pap Róbert, Örley Zoltán ezredes, MKP: Farkas Mihály, Gombkötő Péter, NPP: Erdei Ferenc, MSZDP: Vörös József, Szabad Szakszervezetek: Komócsin Mihály. A bizottság elnökévé Balogh Istvánt, titkárává Gombkötő Pétert választották. Az összetétel tükrözte, hogy a szervezést irányító kommunisták és kisgazdapártiak hogyan ítélték meg a pártok közötti erőviszonyokat. A kisgazda és a kommunista párt, sőt a korábban működött helyi liberális csoport örökébe lépő PDP 2-2 helyet kapott, az MSZDP, az NPP viszont csak egy helyet, miközben a szakszervezetek képviselője is kommunista volt. A kisgazdapárt képviselőjének juttatott elnöki poszt azt tükrözte: számítottak rá, hogy a demokratikus átalakulás folyamatában a kisgazdapárt fontos szerepet tölt majd be. A kommunistáknak juttatott három hely viszont a kommunista párt nagyratörő ambícióiról adott szamot. December 3-án, vasárnap a színházban tartották a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) alakuló, zászlóbontó nagygyűlését. A színház nézőterét a demokratikus pártok és a szakszervezetek felhívására zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Pálfy György polgármester-helyettes nyitotta meg a gyűlést, majd a pártok vezetői mondtak beszédet. Balogh István a kisgazdapárt, Erdei Ferenc a parasztspárt, Révai József a kommunista párt nevében tett hitet a front programjában szereplő legfontosabb célok, a nemzeti, demokratikus erők összefogása, az ország demokratikus átalakítása, a földreform végrehajtása mellett. Valentiny Ágoston polgármester a szociáldemokrata párt nevében beszélt, de a szónokok közül egyedül szólt Szeged múltjáról, kiemelve, hogy Szeged népe előtt idegen az ún. „szegedi gondolat”. Komócsin Mihály a szakszervezetek nevében szólalt fel.47 A gyűlés, a függetlenségi front szegedi megalakulása nyomán a város egy ideig fontos, határain túlmutató szerepet töltött be a demokratikus átalakulás folyamatában. Kedvező hatást gyakorolt a város politikai életére. Az egyes társadalmi rétegek, a demokratikus fejlődésben egyre inkább bízó tömegek közéleti, politikai tevékenysége növekedni kezdett. 54
