Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
A város társadalomszerkezetének változása
képpen fokozatosan növekedett. A MÁV dolgozói, a vasutasok a Horthy-rendszer idején - mint különleges állami vállalat alkalmazottai - külön jogokkal rendelkeztek és így a munkásság sajátos rétegét alkották. 1945 után a gyárak, az ipari üzemek államosításával a munkásság többsége állami alkalmazottá vált, igy a vasutasok és a munkásság más rétegei közötti különbségek is fokozatosan megszűntek. A helyi munkásság - mint országosan - politikailag két párt, a szociáldemokrata és a kommunista párt politikáját támogatta. Mint ahogyan az 1945 novemberi nemzetgyűlési választások bizonyították, ebben az időben helyileg a szociáldemokrata párt politikai befolyása a helyi munkásság soraiban jóval nagyobb volt, mint a kommunista párté. A szakszervezeti mozgalom háború utáni gyors kibontakozása, s az a tény, hogy a munkásság különböző csoportjainak többsége szakszervezeti taggá vált, politikailag kiegyenlítőleg hatott a kétfajta politikát követő munkástömegek körében. A parasztság - földosztás után, szövetkezetesítés előtt Amennyiben a mezőgazdasági munkásokat nem számítjuk a parasztsághoz, a város nagy társadalmi csoportjai közül egyedül a parasztság, a gazdálkodók rétege gyarapodott a háború után, mégpedig a földosztás következtében. Az újgazdák többsége ugyan már a háború előtt is bérlő gazdálkodó volt, de több, mint ezer föld nélküli mezőgazdasági munkás is fóldjuttatásban részesült és önálló gazdálkodóvá vált. A törpebirtokos újgazdák a belterjes termelés útján igyekeztek elérni gazdasági megerősödésüket, felemelkedésüket. Kedvező volt számukra, hogy az általuk piacra tcnnelt burgonyára, zöldségfélékre, gyümölcsre, baromfira az első években nem terjedt ki a bcszolgáltatási kötelezettség, és ezeknek a termékeknek az ára a szabadpiacon nagymértékben emelkedett. A kötelező beszolgáltatást és a szabadpiaci árak alakulása227 1946 augusztus: 100% Év beszolgáltatási ár szabadpiaci ár 1947/48 118,7 330,9 1948/49 117,0 294,2 1946 után elsősorban a szabadpiaci árak emelkedtek, 1948/49-ben viszont már a kedvező terméseredmények következtében az árak némileg csökkentek. Ennek volt köszönhető, hogy a háború utáni években elsősorban a belterjesen gazdálkodó, zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt termelő gazdaságok fejlődtek. A gabonatermelés, az állat- tenyésztés csak hosszú évek erőfeszítése nyomán tudta leküzdeni a háború okozta veszteségeket. A mezőgazdaságot, főleg a gabonatermelést 1946-ban és 1947-ben aszály pusztította. Míg a megtermelt gabona mennyisége és az állatállomány csak 1949 után érte el a háború előttit, a gyümölcstermelés már 1945-től kezdve meghaladta, a zöldségtermesztés 1946-ban megközelítette azt. Ez annak volt eredménye, hogy a háború előtt - mint országosan, úgy Szegeden is - nagy arányban telepítettek 167
