Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
Népi demokrácia: fogyó demokrácia
felolvasására került sor, néhány diák és tanár elhagyta a termet. A többség viszont elfogadta a határozatot. Június 4-én az egyetem orvos professzorainak többsége megbeszélést tartott, amelyen helyeselték az egyházi iskolák államosítását.188 Az ellenzéki pártok közül elsősorban a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt és mellette - nem ennyire határozottan - Balogh István pártja ellenezte az egyházi iskolák államosítását. A Polgári Demokrata Párt és a radikálisok helyeselték a koalició, a kormány szándékát. A parlament június 16-i ülésén részletesen szólt a törvényjavaslat elfogadása ellen Barankovics István. Elsősorban a valláserkölcsi nevelés megszűnése miatt kifogásolta az egyházi iskolák államosítását. Az országgyűlés végül 230 szavazattal, 63 ellenében elfogadta a törvényjavaslatot. Az ezt követő időszakban a Barankovics-párt több képviselőjét megfosztották mandátumától, mások kiléptek a pártból, de a képviselőcsoport - amelynek továbbra is tagja volt Bálint Sándor -, megmaradt. A párt vidéki, helyi szervezetei azonban már alig fejtettek ki politikai tevékenységet. Erre az időre gyakorlatilag megszűnt hazánkban a többpártrendszer. A megmaradt pártok - mind a koalíciós, mind az ellenzékiek - kénytelenek voltak elfogadni a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) irányító, vezető szerepét. A tömegszervezetekhez hasonló szerepet kezdtek betölteni, miközben önállóságuk megszűnt és politikai tevékenységük csökkent. Már a tavasz folyamán felmerült az, hogy a kommunista párt vezetése alatt kialakuló népi-nemzeti egység kinyilvánítása érdekében a függetlenségi front helyébe nagy népi politikai szervezetet hozzanak létre. Ekkor azonban még nem döntöttek e kérdésben, mert másik megoldásként a függetlenségi front helyébe lépő új népfront megalakítása kínálkozott. Az MDP létrejöttével az országos politikai hatalom központja a parlamentből és a kormányból méginkább a párt országos vezetőségébe helyeződött át. Minden lényeges kérdésben az MDP vezető csoportja, illetve maga Rákosi Mátyás döntött. A kormány, a parlament a párt határozatait hajtotta végre. Az MDP tehát - saját politikai tevékenysége mellett-jórészt átvette az állam szerepét, összenőtt az állammal, vagyis állampárttá vált. Mindez tetéződött azzal, hogy az ország sorsának legfontosabb kérdéseit nem Budapesten, hanem Moszkvában döntötték el. A párt és az állam összenövése, a pártállam kialakulása nemcsak a csúcsokon, a központban ment végbe, hanem a törvényhatósági városokban, a megyékben, a városokban, a községekben és az állami üzemekben és intézményekben is. Szegeden is egyre inkább az történt, hogy a város életének legfontosabb kérdéseiben nem az ön- kormányzati testület, nem a polgármester, hanem a pártbizottság döntött. A helyi közigazgatás szerveire, vezetőire csak a pártbizottsági határozatok formális elfogadásának és végrehajtásának feladata hárult. Ezzel a város maga és irányító testületé elvesztette önkormányzati jellegét, hiszen a párt erősen centralizált, szorosan a központból irányított szervezet volt, amelynek döntéseit a központ határozta meg. így a helyi pártszervek a központilag irányított pártállam helyi szerveivé váltak, amelyek gyakorlatilag alig rendelkeztek önállósággal. Az államosított nagyobb üzemekben és az intézményekben, amelyekben nagy volt a párttagság létszáma, pártbizottságokat, pártvezetőségeket hoztak létre, ame143
