Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
Népi demokrácia: fogyó demokrácia
kus szellemű nevelésében [...] minden erőnkből közre akarunk működni, és felhívjuk a katolikus ifjúságot és nevelőket, hogy ezt az állásfoglalásunkat tegyék magukévá!” Az aláírók: Székely István rektor mellett - többek között - Bálint Sándor, Bónis György, Koch Sándor, Martonyi János, Purjesz Béla, Rédei László professzorok. A népi demokratikus fejlődés támogatására hívott fel a szegedi kollégiumi tanács is, amely április közepén tartott gyűlést az egyetem központi épületének aulájában. A tanács munkájáról Székely Lajos elnök számolt be, majd felolvasta a népi demokratikus fejlődés támogatására szóló felhívásukat, amit a résztvevők elfogadtak.185 Május 15-én Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter bejelentette az egyházi iskolák államosításának tervét. A politikai helyzetben, a tömegek hangulatában bekövetkezett változást tükrözte az, hogy az intézkedéssel szembeni elleneállás, ellenvélemény alig kapott hangot, sőt több olyan gyűlésre került sor, amelyen a résztvevők támogatták a bejelentett intézkedést. Május 22-én a tankerületi főigazgatóság a felekezeti iskolák pedagógusai részére ankétot rendezett, amelyen sokan részt vettek, kivéve az apácákat. A felszólalók nem szálltak szembe az államosítás tervével. Gyurkovics Árpád, a piarista gimnázium tanára azt mondta: remélik, hogy a vitás kérdések a dolgozó nép javára dőlnek el. A somogyi-telepi MDP-szervezet pártnapján a Délmagyarország tudósítása szerint - „Molnár Antal plébános izzó hitvallással szólt a népi demokrácia mellett.” Zöld Sándor ezt nyilatkozta: „Nem engedhetjük, hogy fiainkat a demokrácia gyalázására oktassák”. Ő tehát a régi módon, keményen bírálta az egyházi iskolákban folytatott oktató-nevelő munkát.186 A Szegedi Egyetemi Ifjúsági Szövetség (SZEISZ) május 26-án este a Nemzeti Színházban a Mélyek a gyökerek című színmű előadása után évzáró gyűlést tartott, amelyen részt vettek a város vezetői, Zöld Sándor, az MDP nagyszegedi titkára, Gyáni Imre főispán, Dénes Leó polgármester, valamint az egyetem sok neves professzora. Közülük Hetényi Géza elismeréssel szólt az egyetemi és főiskolai ifjúság munkájáról, majd Székely Lajos felolvasta a SZEISZ vezetőségének határozati javaslatát, amely üdvözölte a haladó szellemű professzorok munkáját és támogatásáról biztosította az MDP politikáját, programját, az egyházi iskolák államosítását. A gyűlés résztvevői elfogadták a határozati javaslatot.187 Május 16-án a törvényhatósági közgyűlésen napirend előtt felszólalt Fábián Ferenc, a kisgazdapárt nagyszegedi bizottságának ügyvezető alelnöke, a kisgazdapárti napilap, a Szegedi Hírlap főszerkesztője. Támogatta a felekezeti iskolák államosítását és javasolta: a törvényhatósági bizottság feliratban kérje a kultuszkormányzattól az egyházi iskolák államosítását. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Június 1-jén a Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége (MDNSZ) városi vezetősége rendezett gyűlést a témáról a városháza nagytermében. Dombi Béla tankerületi főigazgató-helyettes mondott beszédet, majd felszólalt Firbás Oszkár, a Baross, Gallé László, a Klauzál Gimnázium, Schmidt József, a felsőipari iskola igazgatója, Annus Antal, a katolikus tanítóképző intézet tanára. Mindnyájan támogatták az egyházi iskolák államosítását. Néhány diákfelszólaló is helyeselte a kormány ilyen irányú szándékát, sőt Pongrácz Antal hitoktató-lelkész is. Mikor azonban az erre vonatkozó határozat 142
