Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)

Polgári ellenzéki pártok jelentkezése

visszatért, a szabadságpárt, majd a Pfeiffer-párt tagja lett. Bevallotta, hogy a rémhír­terjesztő tevékenységet a Pfeiffer-párt vezetői, Falcione Kálmán (1883-1975) hadbí­ró ezredes, Fodor István gazdálkodó, Bárkányi Ferenc műszerész és Vándor Ferenc, a párt budapesti képviselőjének utasítására végezte csoportjával. A közleményben az is olvasható: Falcione megszokott társaságában előadta, hogy a Pfeiffer-párt a Sulyok-párt közvetlen folytatója, és mindkettőnek egy a célja, a je­lenlegi rendszer megváltoztatása. Pfeiffer Zoltán itthon készíti elő a talajt erre a célra (ekkor még Pfeiffer itthon volt!), Sulyok pedig kint, külföldön amerikai segítséggel szervezi a még kint levő katonai és nyilas alakulatokat, valamint az újabban kiment szabadságpártiakat, hogy kellő pillanatban a kitörő amerikai-orosz háború alatt ezek­kel együtt bejöhessen az országba, és a fegyveres erőre támaszkodva átvegye a hatal­mat. Sulyok lesz az államfő, Nagy Ferenc a miniszterelnök, Pfeiffer Zoltán a belügyminiszter. Ebből a célból, minthogy a hatalomátvétel parlamentáris eszközök­kel nem sikerült, szükség van arra, hogy illegális eszközökkel dolgozzanak. Ennek érdekében a koalíciós kormányzat munkáját meg kell nehezíteni, és a hatalom átvéte­lére az országon belül alkalmas hangulatot kell teremteni. Ezért országos viszonylat­ban rendszeres és szervezett rémhírterjesztéssel a lakosság körében nyugtalanságot kell teremteni, és elégedetlenséget kell szítani. A képviselők kifejtették D. Nagy előtt, hogy a függetlenségi párt a szabadságpárt jogutódja, és miközben Sulyok kül­földön szervezi a különböző emigrációt, ellenkormányt alakít, addig Pfeiffer feladata itthon, az országon belül a talaj előkészítése az amerikai megszállásra és a hatalom át­vételére. D. Nagy Gézát, a Pfeiffer-párt délkerületi titkárát és Gaál Róbert 21 éves géplaka­tossegédet az ávó őrizetbe vette. Gaál szeptember közepén a szökésben lévő Kuti Ist­vánnal kiszökött Ausztriába. Szökésére vonatkozóan biztatást kapott Fodor István és Bárkányi Ferenc képviselőktől. Budapesten Fodor közbenjárására Pfeiffer Zoltántól igazolást kaptak és ennek birtokában az amerikai követség útmutatása szerint Bécs- ben az amerikai követségen jelentkeztek, ahol pénzt és lakást kaptak, majd továbbjut­tatták őket az amerikai zóna felé. Gaál a bécsi amerikai követségen a magyarországi állapotokról jegyzőkönyvi vallomást tett, és ott utasítást kapott háborús és egyéb nyugtalanságot keltő propagandisztikus álhírek itthoni terjesztésére. Őrizetbe vették Gaál Gyula 25 éves MÁV-segédtiszt gyakornokot, a függetlenségi párt szervezőjét, Gaál Róbert testvérét. Az ávó több más személyt, köztük egyetemistákat is lefogott, miközben a négy Pfeiffer-párti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte. November 19-én a Délmagyarország azt közölte, hogy „az amerikai követség pénzelte a pfeifferista összeesküvőket”. November 21-én pedig arról számolt be, hogy - állítólag - „Falcione és társai féktelen dorbézolással ünnepelték az amerikai üzenetet”, amelyet Ausztria amerikai zónájából visszatért Gaál Róbert adott át nekik. Gaál, aki a függetlenségi párt pótképviselője volt, először Fodor Iastván képviselőt kereste fel, akinek elmondta, hogy 3-4 hónap múlva kitör az amerikai-orosz háború. Fodor azt hitte, hogy ez hamarább bekövetkezik. Falcionéék éppen Kálmán-napi ün­nepséget tartottak, amelyen nyugalmazott katonatisztek, B-listás tisztviselők vettek részt. Gaál tájékoztatta őket az üzenetről, amit a résztvevők a következő megjegyzés­130

Next

/
Thumbnails
Contents