Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)

Polgári ellenzéki pártok jelentkezése

A külső városrészek és a Somogyi-telep választási eredményei százalékban 16(1 Párt Újszeged Alsóváros Somogyi-telep MKP 16,6 15,9 26,2 FKGP 4,5 3,9 1,2 MSZDP 13,3 10,8 21,8 NPP 0,7 0,4 7,4 DNP 7,5 12,7 3,5 MFP 53,3 53,3 36,6 MRP 3,5 2,6 2,8 FMDP 0,4 0,1 0,2 PDP 0,2 0,3 0,3 Összesen: 100,0 100,0 100,0 Az adatokból kivehető, hogy a kommunista párt szavazótábora Újszegeden, de fő­leg a Somogyi-telepen, s valószínűleg a többi lakótelepen is csökkent. A szociálde­mokrata párt e körzetekben is elvesztette korábbi szavazóinak jelentős részét. Mind a kommunista, mind a szociáldemokrata párt befolyásának csökkenése azzal magya­rázható, hogy az alkalmi, a napszámos munkából élő rétegek anyagi helyzete még eb­ben az időben sem javult és a kormánnyal, a kommunista párttal szembeni ellenzéki hangulat e rétegek körében is éreztette hatását. A Pfeiffer-párt Újszegeden és Alsóvároson abszolút többséget szerzett, amihez társult Bálint Sándorék 7,5%-os szavazataránya Újszegeden, Alsóvároson pedig még nagyobb, 12,7%-ot elérő sikerük. Bálint Sándort jól ismerték a városban, Alsóváro­son pedig rokonai, közvetlen ismerősei nagy számban éltek. Itteni népszerűsége nem kevés szavazatot eredményezett pártjának. A Somogyi-telepen a Pfeiffer-párt több szavazatot kapott, mint 1945-ben a kisgazdapárt. Itt a parasztpárt is növelte szavazat- arányát. A kommunista párt noha Szegeden némileg növelte szavazatainak számát 1945-höz viszonyítva, mégis jelentősen elmaradt a párt országosan elért 22%-os tá­mogatottságától. Berár Demeter, a nagyszegedi pártbizottság szervezési osztályának vezetője szeptember 30-i jelentésében a következőket írta a választási eredményről: „A választások lezajlottak. Az eredmény, figyelembe véve Szeged jellegzetességeit, nem lebecsülendő. Előre mentünk, ha nem is olyan mértékben, mint szerettük volna, vagy amilyen mértékben megkívánta volna az ország, a nép érdeke. Most a választá­sok után az a feladatunk, hogy megvizsgáljuk helyzetünket, szervezeteinket, és szer­vezeteinkben olyan változtatást hozzunk létre, melyek révén meg tudjuk szüntetni azokat az okokat, amelyek megakadályozták azt, hogy Szegeden és Szeged környé­kén politikai befolyásunk alá vonjuk a dolgozó nép többségét.” A jelentés a továbbiakban az okokat kutatva azt állítja, hogy politikailag Szeged a Viharsarok Dunántúlja, s ugyanakkor nem rendelkezik meghatározott arculattal: sem ipari, sem mezőgazdasági, sem kereskedelmi város, nincs igazi nagyüzemi munkás­sága, néhány nagyobb gyáron kívül főleg középüzemei vannak. A jelentés készítői 127

Next

/
Thumbnails
Contents