Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)

Polgári ellenzéki pártok jelentkezése

tője volt, valamint a kommunista vezetők között. A Délmagyarország később azt írta, hogy az összeesküvők számítottak Örley közreműködésére, majd a parancsnokot a nyár elején „büntetésből nyugdíjazták”.146

Koalíciós cs polgári ellenzéki pártok választási küzdelme

Május végén a kommunista párt országos vezetői arra kényszerítették a külföldön, Svájcban tartózkodó miniszterelnököt, Nagy Ferencet, hogy mondjon le, mert Kovács Béla vallomására hivatkozva őt is kapcsolatba hozták a köztársaságellenes összeesküvéssel. Nagy Ferenc lemondott és külföldön maradt. Új kormány alakult a politikai életben addig jelentéktelen szerepet játszó, kisgazdapárti Dinnyés Lajos vezetésével. E kormány már szinte minden vonatkozásban teljesítette a kommunista párt követeléseit.

Rákosi Mátyásék nemsokára kikényszerítették az országgyűlési választások kiírását. Az volt a céljuk, hogy a kisgazdapárt felbomlását szolgáló „szalámitaktika” sikere után a választások révén megerősítsék pártjuk pozícióit. A „szalámitaktikához” tartozott, hogy a kisgazdapártból kivált csoportok számára engedélyezték új pártok alapítását.

Balogh István már július elején kilépett a kisgazdapártból és bejelentette, hogy új pártot alapít Független Magyar Demokrata Párt (FMDP) néven. Szegeden a lakosság körében régóta tapasztalható volt a kisgazdapártból való kiábrándulás, és erőteljessé vált az ellenzéki hangulat. Mindez jó talajul szolgált ellenzéki pártok megalakulásához, működéséhez. A Délmagyarország egyik cikke azt vizsgálta, hogy a Sulyok-párt feloszlása után Balogh páter pártalapítása milyen következményekkel járhat. A szerző azt állította, hogy az országban szinte Szegeden rendelkezett legnagyobb befolyással a Sulyok-párt. Balogh páter pártja ezeket a tömegeket akarja megszerezni, sőt még a megmaradt kisgazdapárti választótábor egy részét is el akarja hódítani. A parasztság és a polgárság pártja akar lenni. Kossuth függetlenségi zászlaja alá akarja toborozni követőit. Tegnap a Sulyok-párt sajátította ki a kossuthi eszméket, ma Balogh páter, holnap pedig Pfeiffer Zoltán egyenesen Kossuth-pártot akar alapítani. Szegedet jó talajnak látják a kossuthi örökség bitorlói. “Szeged valamikor büszke városa volt a kossuthi függetlenségi gondolatnak, és ma is él ez a hagyomány. Az élösdiek hada rávetette magát erre a nagyszerű eszmei épületre, és most akarja szétrágcsálni, amikor a szabadságharc századik évfordulóját készül megünnepelni a nemzet. Ennek nem szabad megtörténnie!” - állította a szerző.147

A kommunisták úgy vélték, hogy legfőbb ellenfelük a Balogh-párt lesz, ezért kezdettől fogva éles harcot folytattak ellene. A Délmagyarország július 27-én bejelentette: „Alsóközponton ma zászlót bont a Sulyok-párt örököse, Balogh páter pártja”. A Sulyok-párt elleni küzdelem során e pártot fasiszta jellegűnek kiáltották ki, s ennek nyomán a Délmagyarország cikke Balogh pátert ugyancsak reakciósnak nevezte, de pártjáról már azt állította, hogy „a demokráciát Balogh páter pártja felől fenyegeti veszedelem”. A helyi lapok tudósítása szerint az alsóközponti zászlóbontó gyűlés sikertelen volt. Balogh István viszonylag mérsékelt hangú beszédet mondott, mikor