Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)

Kiegyenlített helyzet a politikai küzdőtéren

szegényeknek a megnyugvást és a türelmet hirdeti, hogy békében tűrjék kizsákmányolásukat. Ezzel szembeállítja azt a tényt, hogy az egyház a történelem folyamán erőfeszítéseket tett a szegénység ellen. Mindig vigasztalást nyújtott az elesetteknek, a szegényeknek és jelenleg is ezt teszi. A demokrácia alapelveinek megfelelően nemcsak a régi szegényeknek, hanem az új hatalom túlzott, antidemokratikus intézkedései miatt segítségre szorulóknak, az internáltaknak, a B-listázottaknak is igyekszik vigasztalást nyújtani. Felemeli szavát azok ellen, akik a szegényekkel a parlament kapuit akarják bezáratni. Azt írja, hogy küzdeni kell a szegénység ellen, de a rosszakarat ellen is.

Veres Péter megállapításait idézi, aki azt állította, hogy „Továbbra is létezik becstelenség, úri huncutság, csak most már demokratikus köpenybe öltözve”. A Peyer-csoport memorandumát is idézi arról, hogy „gyanús, szennyes, sőt rovott múltú egyének a pártok útján befurakodtak fontos gazdasági és politikai állásokba”. Megállapították Peyerék azt is, hogy „visszaélések, bajok vannak közigazgatási és rendészeti téren, virul a korrupció és álláshalmozás!” Úgy véli, hogy ezek ellen a demokrácia érvényesítése útján lehet sikeresen fellépni és a betlehemi jászol tanitása szellemében békességet hirdet a jóakaratú embereknek.117

101