Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
Polgári ellenzéki pártok jelentkezése
POLGÁRI ELLENZÉKI PÁRTOK JELENTKEZÉSE A szabadságpárt megjelenése A kisgazdapártból 1946 márciusában kizárt nemzetgyűlési képviselők csoportja Sulyok Dezső vezetésével megalakította a Magyar Szabadság Pártot, amelynek működéséhez hozzájárult a Szövetséges Ellenőrző Bizottság és a kormány is. Az új párt programját július 24-én Sulyok Dezső a parlamentben napirend előtti felszólalásában ismertette. Tagadta, hogy reakciós, jobboldali politikát képviselnének, hiszen minden közösséget megtagadtak a Horthy-rendszerrel, a fasizmussal és képviselőivel. Helyeselték „a feudalizmus végső felszámolását”, a földreformot és az ország polgári demokratikus átalakulását. Szavaiból kitűnt, hogy polgári demokratikus álláspontot képviseltek, amelyet ők tiszta demokráciaként emlegettek. A többségi népi akaraton alapuló - de a kisebbség jogait is tiszteletben tartó - parlamenti kormányzás és az autonóm önkormányzatokra épülő demokratikus népi közigazgatás követelése fontos részét alkotta programjuknak. Ellene voltak mindenfajta egypártrendszernek és még a fennálló koalíciót is bírálták, mert korlátozni akarta a koalíción kívüli pártok létrejöttét, illetve működését. A magántulajdonon felépülő, és az egyéni kezdeményezés szabadságát biztosító gazdasági rend megteremtése képezte programjuk fő gazgaságpolitikai elemét. Ugyanakkor elfogadták az ország ásványkincseinek és energiaforrásainak köztulajdonba vételét, a további államosításokat azonban helytelenítették. Az ország életében fontosnak tartották a keresztény erkölcsi elvek érvényesülését és a valláserkölcsi nevelést. Nyíltan hangoztatták, hogy ellenzéki pártként lépnek fel. Bírálták az internálás rendszerét, a B-listázást, a pártkorrupciót. Nagyiván János kezdettől fogva fontos szerepet vállalt az új pártban. Nemzetgyűlési felszólalásaiban a szabadságpárt álláspontját fejtette ki, és bírálta a kommunista párt, a koalició politikáját.11 s A szabadságpárt programjában, politikájában egyrészt a polgárság, a polgárosodni kívánó, árutermelő parasztság érdekei és törekvései jutottak kifejezésre. Másrészt a keresztény hagyományok is fontos szerepet kaptak, amelyeket a történelmi közép- osztály és a vallásos hagyományaihoz ragaszkodó parasztság képviselt. A párt ellenzéki politikai tevékenysége visszhangra talált mindazokban a társadalmi rétegekben, amelyek elégedetlenek voltak a koalíció politikájával, s körükben főleg a kommunista párt antidemokratikus és agresszív módszerei váltottak ki ellenérzést. A párt országos zászlóbontó nagygyűlését november 24-én a fővárosban a Sportcsarnokban tartotta. Olyan sokan vettek részt, hogy a Sportcsarnokon kívül rekedtek részére hangszórón közvetítették az elhangzott beszédeket. Sulyok Dezső a párt programjának fő tételeit ismételte, de a korábbinál élesebben bírálta a koalíciót, régi pártját, a kisgazdapártot és a kommunista politikát. Meghirdette a szélsőbal visszaszorítását és egy új polgári demokratikus koalíció létrehozását szolgáló politikáját. Véleménye szerint a polgári demokratikus kormányzás „a kommunista párttal együtt, de nem annak járszalagján, és nem annak szuggesztiója alatt” történne. A gyűlésen 102
