Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
II. A tanácsi szervezet és működés jellemzői
A lakóterületen a tanácskozási központokban végzett tanácstagi munka eredményességét gátolta, hogy a tanácsi hivatali szervek válaszai egy-egy lakossági kezdeményezésre túl óvatos álláspontot jeleztek, gyakran olyan ügyek megoldását sem biztosították, melyeknek nem volt anyagi kihatása. Hiba volt az is, hogy gyakran a következő időszakokra vonatkozó tervezésnél sem vették figyelembe a reális, indokolt lakossági igényeket. Kivételnek számított az a tanácstag, aki ezzel a helyzettel nem tudott megbékélni. A tanácstagok választókerületi munkájához a különböző mozgalmi szervek támogatását a jelentés készítői megfelelnek ítélték, nem voltak elégedettek azonban — a hivatali apparátus terhére felrótt mulasztások mellett — a helyi sajtó tevékenységével, mert a tanácstagi munka ismertetésére a helyi lap alig-alig vállalkozott. Hasonló értékelést terjesztett a városi tanács elé a városi Népfront-titkár és a városi tanácselnök az 1985-ös tanácsi ciklus derekán. Az 1987. június 18-ai tanácsülésen tárgyalta a testület a városi tanács és a városi Népfront-szervek együttműködésének tapasztalatait. A II. 880/1987. számú előterjesztést benyújtó tanácselnök ebben utalt a két szerv 1978-ban kötött együttműködési megállapodására. Ez különösen a tanács választások során érintette a közös feladatok eredményes megoldását a tanácstag-jelöltek kiválasztásánál, a jelölőgyűlések megszervezésénél és lebonyolításánál, a választásban közreműködő szervek tagjainak delegálásánál. A Népfront szervei segítették a tanácstagok választókerületi munkáját a választásokat követően, részt vállaltak a tanácstagok képzésében, tájékoztatásában, a tanácstagi klub működtetésében. Foglalkoztak a póttanácstagok közéletbe bevonásával is, bár e téren azért nem volt maradéktalanul sikeres tevékenységük. A Népfront aktivistái közreműködtek a tanácstagi beszámolók szervezésében, a tanácstagok munkájának segítésére hivatott lakó- és utcabizottságok foglalkoztatásában, részt vállaltak a lakóterületi bizottságok létrehozásában, munkájuk aktív támogatásában, a társadalmi munka szervezésének feladataiban, a Lakóterületi Alap keretében rendelkezésre álló pénzeszközök megfontolt felhasználásában, amivel elsődlegesen a választókerületek területén jelentkező úgynevezett kis ügyek megoldását segítették elő. A tanács testületé kezdeményezte a Népfronttal kötött korábbi együttműködési megállapodás megújítását a szerzett tapasztalatokra figyelemmel újabb öt éves időtartamra. A tanácsülésen a vita során a negatívumokat is jelezték a felszólalók. A közéleti aktivitás csökkenésében megítélésük szerint szerepet játszik, hogy az emberek megélhetése nehezedett, másod- és harmadgazdaságban is kénytelenek dolgozni. A gazdasági helyzet romlásával párosul az emberi kapcsolatok lanyhulása. A közéleti érdeklődés szűkebb körre szorul, s inkább csak akkor érvényesül, ha valamilyen gond személyes érdekeltségű. A II. 845/1988. számú, május 10-én keltezett és a tanács május 26-ai ülésén tárgyalt újabb jelentés kiemelte, hogy a választás óta eltelt időben megnőtt a tanácstagokkal szembeni elvárás, viszont nehezebbé váltak — főként a tanácsi lehetőségek beszűkülése, a pénzügyi adottságok romlása folytán — munkájuk feltételei. Ezért a Népfront és a tanácsi vezetés is igyekezett támogatni tevékenységüket. Tájékoztatókat szerveztek például a fiatal képviselők részére, a Tanácstagi Klub keretében praktikus programokat bonyolítottak, a tanács hivatalos lapjának tartalmát gazdagították, a tanácstagi 95
