Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
II. A tanácsi szervezet és működés jellemzői
— a kerületben működő társadalmi szervek képviselőivel együtt — úgynevezett kommunális bejárást tartottak. Ennek az volt a célja, hogy feltárják azokat a hiányosságokat, melyek a közterületeken voltak találhatók. Bár a tapasztaltakról feljegyzést készítettek, az észlelt hibák kijavításához gyakran hiányoztak az eszközök (például a tanácsi költségvetés kiadásai közé nem tudták a munkákat beütemezni), nem volt következetes a teendők végrehajtásának ellenőrzése, így nem is lehetett ezeket az akciókat általában eredményesnek tekinteni. 1979 januárjában városi szinten, a szervezési és jogi osztály keretében a tanácsi vezetés létrehozta az úgynevezett területpolitikai munkatársi hálózatot, melynek a lakóterületen jelentkező tennivalók feltárása és az egyes feladatok megvalósításának megszervezése volt egyik döntő teendője. A korábbi lakóterületi munkánál a kialakított gyakorlat annyiban volt hatékonyabb, hogy ezekben a lakóterületi szemlének nevezett eljárásokban a döntő szerep a választókerület tanácstagjáé lett, az ő irányításával vettek részt a munkában a választókerületben működő mozgalmi szervek aktivistái, a lakó- és utcabizottságok elnökei vagy megbízott tagjai és a tanácsi hivatali szervek, főként a Városgondnokság és a kerületi építési osztályok műszaki dolgozói. A szervezés teendői a területpolitikai munkatársakra hárultak, akik egyúttal elvégezték a tett megállapítások adminisztrációját is. Elkészítették az összesítő feljegyzéseket, a szükséges munkák elvégzéséért felelősökhöz pedig a közérdekű bejelentések vagy javaslatok intézésére vonatkozó szabályoknak megfelelően eljuttatták a tanácstag által ellenjegyzett feladat-meghatározást. Végül ők kísérték figyelemmel, hogy az érdekeltek részéről megtörtént-e a szükséges intézkedés. A lakóterületi szemlék során figyelemmel kísérték például az adott választókerületben a köztisztaságot, a szemét elhelyezését és a lomtalanítást, a zöldterületek állapotát, az utak és gyalogjárdák, külvárosi részeken az árkok, csatornák takarítását és javításuk szükségességét, a közvilágítás helyzetét, a közterületek előírásszerű igénybe vételét, a házszám-táblák meglétét, a parkok, játszóterek gondozását, a gaztalanítást, a vízellátás helyzetét, a csapadékvíz elvezetését. A lakóterületi szemlék néhány éven keresztül sok apró probléma feltárását és a hiányosságok megszüntetését eredményezték. Hozzájárult ehhez az is, hogy a Népfront-szervek maguk is szerveztek úgynevezett környezetvédelmi őrjáratokat, a velük való összehangolás az indokolatlan párhuzamosság megszüntetésére irányuló kezdeményezés volt tanácsi részről. A szerzett tapasztalatokat a városi Népfront-elnökség mellett működő környezet- védelmi munkabizottság értékelte 1982 decemberében, ehhez a tanácsi szervek is megadták javaslataikat. Kezdeményezte a tanácsi felelős, hogy legyen megfelelő munka- megosztás a társadalmi oldal résztvevői és a tanácsi szervek között, utóbbiak az anyagi hátteret és — szükség esetén — a hatósági szigort biztosíthatták. Lényeges követelmény volt, hogy a szemlék ne csak bürokratikus aktát eredményezzenek csupán, mert ez bizonyos hivatali ellenállást vált majd ki. (Megemlítem, hogy ez az aggály ténylegesen nem ritkán be is következett, s végül a területi szemlék megszűnésének okaként számba is jött.) A tanácsi szervezők a társadalmi részvétel erősítését is szükségesnek látták. Megítélésük szerint a lakóterületi munkában a különböző mozgalmi szervek, köztük a lakóbizottságok, házközösségek nagyobb felelősséget vállalhattak volna. Eh92
