Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

II. A tanácsi szervezet és működés jellemzői

gaira és kötelezettségeire vonatkoztak, általában a három tanácstörvény tartalmazta, de e körbe tartozó egyes jogintézményekről (például az összeférhetetlenség kérdései) külön jogszabályok szóltak. A tanácsok működésének későbbi időszakában, mondhatni a nyolcvanas évektől kezdődően a tanácstagok jogaival, képviselői munkájuk tartalmával és megjelenési formájával kapcsolatban az országos normákkal összhangban álló, de azokat kiegészítő rendelkezések is születtek az egyes tanácsok szervezeti és működési szabályzatainak keretében. Ilyen megoldásra a szegedi városi tanács gyakorlatában is találhatunk példát.

Úgy vélem, hogy sem a tanácstagi választás, sem a képviselői megbízás megszűnésének szabályait a jelen tanulmány keretében nem lenne indokolt részletesen taglalni, hiszen az elvek és előírások azonos módon jelentkeztek városunkban is, mint más magyar településeken.

Az előző fejezetben már írtam az egyes tanácsi ciklusok kezdetén lezajlott tanácstagi választások jellemző adatairól és a tanácstagság összetételéről. Ahol a megbízás megszűnése terén jelentkezett sajátos helyi esemény (például nagyobb számú lemondás), arra ugyancsak igyekeztem rámutatni.

A tanácstagok tevékenysége döntően két területen jelentkezett. Az egyik a különböző tanácsi testületekben végzett teendők, ebbe a körbe tartozik a tanács ülésein való részvétel és a testület működésében való aktív munka. Itt lehetne szót ejteni az ülés előkészítésében való részvételről, a tanácsülésen megjelenésről, a napirenden szereplő kérdések tárgyalásába bekapcsolódásról, a javaslatok megtételéről, a döntéshozatalban, a szavazás révén az egyéni felelősségvállalásról és más hasonló kérdésekről.

A tanács kisebb szervezeti egységeket is létrehozott, megválasztotta a végrehajtó bizottságot és — állandó vagy ideiglenes jelleggel — bizottságokat szervezett, a megyei tanács testületébe tagokat választott. Az ezekben való tanácstagi részvétel joga és kötelezettsége jelentkezett a hozott döntéseknek megfelelően. A tanácstag részt vehetett a tanácsi munka ellenőrzésében, e tekintetben különleges jogosítványt jelentett az interpelláció, a kérdésfeltevés.

A tanácstagok működésének másik jelentős tényezője volt a választókerületi tevékenységgel összefüggő munka, így különösen a választókkal való kapcsolattartás, ami sokféle módon érvényesült. Ezek közül kiemelést érdemel a beszámolás a választók tájékoztatása céljából, utóbb különösen az úgynevezett lakóterületi munka, mely Szegeden sajátos szervezeti keretekben és tartalommal érvényesült. E körbe volt sorolható a tanácstagoknak a lakóterületi társadalmi szervekkel való kapcsolata, de a tanácsi és más, gazdasági, kulturális és egyéb szervekkel együttműködése is.

A tanácstagok tevékenysége tehát különböző területeken folyt, a választók megbízatásainak teljesítése során a jogalkotó szándéka szerint különböző formában jelentkeztek a tanácstagokat megillető jogok, illetve kötelezettségeik. A jelen feldolgozás valamennyi e kört érintő kérdésre nem térhet ki, ezért a tanácstagi munkának csak egyes területeiről adok tájékoztatást. Azonban a nem említett helyi képviselői ténykedés is több-kevesebb eredményességgel folyt Szegeden.

2.) A tanácstagok jogairól és kötelességeiről szóló jogszabályok előírásainak részletező bemutatása szintén meghaladná összeállításom elvárható vagy megszabott kereteit. Ezért e témakörben sem foglalkozom az egyes tanácstörvények olyan megállapítá76