Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
II. A tanácsi szervezet és működés jellemzői
108.717 érvényes szavazat közül 108.334 esett a Népfront jelöltjeire. Az akkoriban jellemzőként megszokott választási eredményt minősíti, hogy ellenszavazat nélkül kapott tanácstagi mandátumot 25 férfi és 10 nő jelölt, az érvényes szavazatok közül 6 nő és 3 férfi jelölt esetében volt tíznél több az elutasítás. A tanács a Népfront-szervezettel való kapcsolat kérdéseit 1981. október 28-ai ülésén vitatta meg a Népfront-titkár által készített elemzés alapján. Az előterjesztés sürgette a választás demokratizmusának erősítését, a jelöltek kiválasztásának javítását. Hiányolta, hogy a társadalmi érdekvédelmi szervek nem jutottak képviselethez a tanácsi testületben. Beszélgetést sürgetett az újra nem jelölt és így a testületből kimaradt korábbi tanácstagokkal. Kifogásolta a jelentés, hogy a polgárok és különösen a fiatalok nagyon kevesen vettek részt a tanácsi fórumokon, inkább csak a társadalmi szervezetek küldöttei előtt folytak ezek a rendezvények. Jelzem, hogy a Népfront és a tanács vezetése részéről egyéb alkalommal visszatérően is figyelmet szenteltek a tanácstagi tevékenység értékelésének. Ezekről a jelen dolgozat más helyén részletesen is szólok. 10.) Az 1980-ban megválasztott tanácsok mandátuma öt évre szólt. A ciklus derekán az országgyűlés megalkotta az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvényt, mely a korábbi, 1970-ben módosított 1966. évi választójogi törvény helyébe lépett és több vonatkozásban korszerűsítette, új rendelkezésekkel gazdagította az addig hatályos választójogi szabályozást. A legalapvetőbb új rendelkezés a kötelező többes jelölés bevezetése volt. Bár ez a lehetőség korábban is biztosított volt, a gyakorlatban azonban kevés ilyen eset fordult elő. A jogalkotó az új szabályozással növelni kívánta a választások politikai jelentőségét, fokozni a választó- polgárok aktivitását és a megbízást szerzett képviselők munkájának élénkítését. A kötelező kettős, illetve többes jelölés bevezetése együtt járt azzal a következménnyel, hogy ha a megválasztott képviselő, illetve tanácstag mellett a másik jelölt az érvényes szavazatok legalább egynegyedét megszerezte, ezzel pótképviselői — póttanácstagi státust nyert, aki részére különböző jogosítványokat is biztosított a jogalkotó. A jelzett változtatások mellett további módosítások is találhatók voltak az új szabályok között. Ennek a választójogi törvénynek az alapján került sor az 1985. évi, s a tanácsrendszer idején utolsó általános tanácstagi választásokra június 8-án, ahol pedig pótválasztásra volt szükség, június 22-én. A városi tanács alakuló ülését június 27-én tartotta, ezen ismertette jelentését a városi választási elnökség a választások lebonyolításáról, míg az ügyrendi bizottság a mandátumok hitelesítésére tett javaslatot. E két jelentésből megismerhető, hogy Szegeden 1985. április 15. és május 7. között 89 tanácstagi jelölőgyűlést szerveztek, ezeken 8.103 választópolgár vett részt, a vitában 850-en szólaltak fel, elhangzott 111 közérdekű javaslat és 186 közérdekű bejelentés. Tizenöt választókerületben három jelölt kapott bizalmat, másutt megtörtént a kettős jelölés, így a 89 választókerületben összesen 193 jelölt indult a választásokon. A június 8-ai első fordulóban a 122.425 nyilvántartott szavazóból 109.343 fő adta le voksát, melyből 103.616 volt érvényes. Ebből 102.358 esett a jelöltekre, viszont 1.258-an valamennyi jelölt nevét törölték a szavazólapon. így az első időpontban 78 tanácstagot és 69 póttagot választottak meg. Június 22-én tizenegy választókerületben került sor pótválasztásra, ezek közül tíz helyen három jelölt indult eredetileg. A pótválasztások során a választók nyilvántartá70
