Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

II. A tanácsi szervezet és működés jellemzői

sában 15.707 fő szerepelt, a leadott szavazatok száma 11.001, ebből érvényes 10.866. A jelöltekre 10.727-en szavaztak, a jelölt nevét 139 szavazólapon törölték.

A pótválasztással kialakult a 89 tagú városi testület, melynek összetételét a mellékelt kimutatás tartalmazza. A központi szervek által feldolgozott és rendelkezésünkre bocsátott adatok lehetővé tették, hogy 1980 és 1985 tekintetében az összehasonlítást szegedi vonatkozásban, sőt országosan a helyi tanácsok egészére nézve elvégezhettük.

A leírtak forrásául a városi tanács titkárságának 1986. január 20-án kelt II. 229/1986. számú, négy oldal terjedelmű szöveges elemzése szolgált. Rendelkezésre állt még öt oldalas statisztikai összeállítás a szegedi városi tanács, és további öt oldalas táblázat a helyi tanácsok tagjainak országos adatairól. Ez utóbbiakat a Minisztertanács Tanácsi Hivatal bocsátotta annak idején rendelkezésre. Ugyanez a szerv az 1985. évi általános választások eredményét 1986-ban nagy részletességgel, külön kiadványban feldolgozta, elemzésének felhasználását azonban nehezítette, hogy az öt megyei város adatait együttesen jelentette meg.

A tanácstagok száma 1985-ben Szegeden 30 fővel lett kevesebb, mint öt évvel korábban, vagyis 119 helyett 89 fő, a csökkenés 25,2%-os. Ez azt is jelentette, hogy a tanácstagok választókerületenként nagyobb számú választótól kaptak megbízást. A helyi tanácstagok számában országosan a csökkenés mértéke 16.539 fő, ami 27,9%- nak felel meg.

A szegedi tanácstagok között a nők aránya 4,2%-kal csökkent, országos szinten 3%-kal. Közel 13%-kal esett vissza a második választásnál a 35 éven aluli, vagyis a fiatal tanácstagok száma. Ez országosan 5,7%-os volt. Kedvezően alakult viszont Szegeden a 35 és 50 év közötti korcsoport részesedése. A korábbi arány 24%-kal nőtt, s az 1985-ös választás eredményeként a létszám 56%-át tette ki. Országos viszonylatban a korosztály létszáma 40%-ról 50%-ra emelkedett.

Közel 10%-os emelkedést mutatott városunkban és országos szinten egyaránt a felsőfokú és a középiskolai végzettségűek aránya az előző ciklus kezdetén tapasztaltakhoz képest. Szegeden egyidejűleg 32%-ról 13,5%-ra csökkent a csupán nyolc általános iskolát végzettek aránya, az országos mérték is több mint 5%-kal lett kevesebb.

Egyik területen sem mutattak jelentős eltérést az aktív keresők és a nyugdíjasok számának adatai. De közel 10%-kal kevesebb lett Szegeden a fizikai foglalkozásúak száma, az országos mérséklődés csupán 2% körüli volt. A szellemi dolgozóké mintegy 8%-kal növekedett városunkban, országosan viszont megközelítően 4%-kal. A felsőfokú végzettségű tanácstagok körében Szegeden több mint 13%-kal nőtt a pedagógusok, s mintegy 3%-kal a jogi végzettségűek száma. Azonos szinten maradtak a közgazdászok, míg az orvosok és gyógyszerészek száma csökkent, a műszakiaké pedig jelentősen. Hasonló változások voltak észlelhetők az országos adatoknál is. Egyházi személy egyik ciklusban sem kapott városi tanácstagi megbízatást. Az egyházi személyek körében az országosan ötvenes létszámú tagság az 1985-ben kezdődő ciklusra majdnem megkétszereződött.

A párttagok és pártonkívüliek aránya sem városi, sem országos relációban nem mutatott nagyobb eltérést a két ciklus összevetésében. (Szegeden kb. 62%, országosan kb. 47% a párttagok részesedése.) A fiatal tanácstagok közül Szegeden minden má71