Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

II. A tanácsi szervezet és működés jellemzői

megyei városi tanács 131 taggal 1971. május 7-én tartotta alakuló ülését. A mandátumok hitelesítését követően 11 tagú végrehajtó bizottságot hoztak létre, s döntött a testület a kerületi hivatalok létesítéséről is, majd az új rendelkezések szerint 16 személyt választott a megyei tanácsba, köztük fele-fele arányban voltak városi tanácstagok, illetve olyan személyek, akik a városi testületnek nem voltak tagjai.

A városi tanács tagjai közé bekerült jó néhány olyan személy, akik a korábbi kerületi tanácsok tagjaként eredményes képviseleti munkát végeztek. Hat személy a különböző fegyveres testületek választóitól kapott tanácstagi megbízást. A tanácstagok összetételéről egyébként nem találtam felmérést, mindössze egy március 31-ei, aláírás nélküli feljegyzés foglalkozik a választási előkészületekkel. Ebben érdekes adatok is szerepelnek, például a választókerületek területi megoszlásáról, a választók összeírásáról, a jelölőgyűlésekről és más, a választással összefüggő számszerűségről. Jellemző, hogy a 131 tagú testület megválasztását megelőzően mindössze 7 választókerületben volt a Népfront jelöltje mellett olyan személy, akit a választópolgárok „spontán” ajánlottak jelöltként.

A két éves tanácsi ciklus derekán már fölerősödött az a korábbi években kezdődött szervező munka, mely arra irányult, hogy Szeged a környező néhány község városhoz csatolásával növelje gazdasági, társadalmi és kulturális szerepét, erősítse pozícióját a megyei struktúrában és elősegítse a vele szomszédos, a várossal összeépült községek hatékony fejlődését. Szeged lakónépessége az 1970. évi népszámlálás adatai szerint 151.714 fő volt, az egyesítés szempontjából számításba jövő Algyőé ugyanekkor 5.417, Kiskundorozsmáé 10.087, Szőr égé 5.151 és Táipéé 5.127 fő, az ötödikként figyelembe vett Gyálarét kb. 700 lakossal rendelkezett. Kiskundorozsma, Szőreg és Tápé teljesen összeépült a várossal, a másik két település esetében is voltak olyan indokok, melyek a Szegeddel egyesülésüket alátámasztották. A megyei, illetve a városi és községi szinten végzett sokoldalú előkészítés eredményeként a 17/1972. számú elnöki tanácsi határozat kimondta, hogy az említett községek az 1973. évi általános tanácsválasztások napján egyesülnek Szegeddel. (Mivel a téma megítélésem szerint önálló feldolgozásra érdemes, s az ehhez szükséges felmérések, előkészületi jegyzőkönyvek, az érintett helyi szervek döntései és egyéb más adatok rendelkezésre állnak, most csak a tanácstagi választáshoz közvetlenül kapcsolódó kérdésekről írok, de bízom benne, hogy a községeknek Szegeddel egyesítéséről részletes munkát is közre tudok majd adni.)

8.) Az Elnöki Tanács 2/1973. számú határozatában a helyi tanácstagok általános választását 1973. április 15-ére kitűzte. Az előkészítés természetesen ekkor már folyt, s a szegedi tanács 1973. március 3-i ülésén az addig végzett munkákról tájékoztatást kapott. Ekkorra Szegeden és a vele egyesülő öt község területén befejeződött a választók összeírása, 136 területi és 5 fegyveres testületi, összesen tehát 141 választókerületet alakítottak ki. Az előző időszakhoz viszonyítva mindenütt csökkent a választókerületek száma, a város eddigi részein 15-tel, míg az egyesülő községek esetében a következők szerint: Algyőn az 1971-ben indult ciklus 38 fős tanácstagi létszáma helyett 5, Kiskundorozsmán 56 fő helyett 10, Szőregen 38 helyett 5, Tápén pedig 40 helyett ugyancsak 5 tanácstag választására nyüt lehetőség. Gyálarét polgárait egy tanácstag képviseli majd a városi tanácsban. A négy eddigi nagyközséget egy-egy tanácstag kép68