Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

II. A tanácsi szervezet és működés jellemzői

tanácstag megbízását hitelesített a testület, ugyanakkor három tanácstagot összeférhetetlenség címén, politikai indokok folytán kizárt tagjai sorából. Ezen a tanácsülésen hangzott el javaslat a Szabadtéri Játékok háború utáni felújítására. A december 5-ei tanácsülésen további személyi változásokról döntött a testület a tanácsi vezetésben. Hasonló intézkedéseket tett a tanács az 1958. február 27-ei ülésen is, ekkor a VB-elnök személyében történt változás. A ciklus utolsó, 1958. június 12-ei ülésén újabb hét tanácstag mondott le megbízatásáról.

Ha a megyei jogú városi tanács 1954 és 1958 közötti adatait összegezzük, megállapítható, hogy a ciklus idején 16 rendes és egy rendkívüli ülésre került sor, a rendes üléseken a tanácstagok 67%-a vett részt, 9% távolmaradását előzetesen jelezte, míg e nélkül maradt távol 24%-uk. Az időszak alatt 23 tanácstag mondott le, egy meghalt, míg hármójuk megbízatása összeférhetetlenség kimondásával szűnt meg.

4.) A tanácsrendszer történetében 1958 végén a harmadik ciklus kezdődött. Az országgyűlés az 1958. évi III. törvénnyel módosította a korábbi választójogi rendelkezéseket, az országgyűlési képviselői és a tanácstagi választásokra vonatkozó előírásokat azonos elvek szerint határozta meg, s a kétféle képviseleti testületbe egy napon, 1958. november 16-án bonyolították le a választásokat, a részletes választási rendelkezéseket az 53/1958.(IX. 17.) Korm. számú rendelet tartalmazta.

Az országos választási elnökség által közzétett adatok szerint országosan valamivel több, mint 6 millió 600 ezer volt a választójogosultak száma, 98,4%-uk élt is szavazati jogával. A pótválasztásokat figyelembe véve összesen 106.737 tanácstagot választottak a különböző szintű tanácsokba. Az 1954. évihez viszonyítva ez kb. 500-zal volt kevesebb országosan, a csökkenés azonban — központi intézkedés folytán — a megyei jogú városokban számottevő volt. Szegeden az előző ciklus 185 fős testületi létszáma a városi tanács esetében 95 főre változott, míg a kerületi tanácstagoké szinte változatlan maradt.

A megyei jogú városi tanács alakuló ülését 1958. december 12-én tartotta, csupán öt tanácstag maradt távol. Az ilyenkor általában szokásos napirendekre került sor (mandátum-vizsgálat, a 15 tagú végrehajtó bizottság megválasztása, a négy tisztségviselő megválasztásának jóváhagyása, 14 tanácsi állandó bizottság létrehozása, a 11 és 13 tagú kerületi tanácsi végrehajtó bizottságok tagjai megválasztásának jóváhagyása, s a tanács programjának elfogadása). Az alakuló tanácsülésről készült jegyzőkönyv kitér ugyan a mandátumvizsgáló bizottság jelentésére, sajnálatos, hogy ez a jegyzőkönyvből hiányzik, így a tanácstagok összetételére vonatkozóan sem rendelkezünk hivatalos adatokkal. Fennmaradtak azonban és az önkormányzat adattárában — mely valamikor helyi levéltárrá lenne fejleszthető — rendelkezésre állnak az 1958. évi általános tanácstagi választásokon mandátumhoz jutott városi tanácstagok nyilvántartó kartonjai. Ezek feldolgozása eredményeként a következő adatokhoz juthatunk:

A 95 tanácstag közül 74 volt férfi és 20 nő, egy választókerület tanácstagjára vonatkozóan nincs adat. A statisztika azonban a fegyveres testületek által választott 5 tanácstag adatait is tartalmazza. A megválasztottak döntő többsége, 84 fő 30 éven felüli volt, a fiatalok közül mindössze tíz személy kapott a választóktól bizalmat. Eredeti foglalkozásuk szerint a tanácstagok közül 53-an voltak munkások, paraszti foglalkozású 9 személy, értelmiségi kategóriába tartozott 14 fő, alkalmazott 13, egyéb pedig 6

64