Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
II. A tanácsi szervezet és működés jellemzői
VB. tagjai és tisztségviselői megválasztásának jóváhagyása. A városi testület 12 állandó bizottságot hozott létre. Az ülésről készült és most a megyei Levéltárban őrzött ta- nácsülési jegyzőkönyv mellékletében megtalálhatók a városi VB-tagok személyi adatai, a választási számszerűségek azonban a jegyzőkönyvben vagy mellékletei között nem szerepelnek. A megyei jogú városi tanács az üléseiről készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint 1955-ben 7 ülést tartott. A különböző témájú napirendek mellett szinte minden ülésen foglalkozott tanácstagokat érintő kérdésekkel (lemondás, összeférhetetlenségi döntés, pótválasztások kitűzése, majd a mandátumok hitelesítése). Augusztusban a lakossággal való kapcsolatok témája, novemberben pedig az egy éves kerületi rendszer értékelése szerepelt a tanácsülés napirendjén. A városok, mint településkategóriái egységek korábban mellőzött sajátos adottságai és a velük szembeni követelmények mindinkább felszínre kerültek az első tanácsi ciklus idején tapasztalt hátrányos megítélés némi oldásának eredményeként. Ezt jelezte az 1956 februárjában Debrecenben tartott és a városi tanácsok időszerű problémáival foglalkozó országos tanácskozás megrendezése is. Ezen a szegedi egyetem jogi karának néhány professzorán kívül a városi tanácsi vezetés is képviseltette magát és az ankéton a szegedi sajátosságokat tartalmazó felszólalások is elhangzottak. Egységesnek volt mondható az a nézet, hogy a városok gondjaival, a városi tanácsok fejlődésével sokrétűbben és behatóbban kell foglalkozni. 1956-ban a nyár végéig három alkalommal ült össze a városi tanács, ekkor minden alkalommal szerepelt személyi változás is az üléseken. A Levéltárban található testületi jegyzőkönyvek közül mindössze egy szól az október 23-i forradalmi eseményekkel kapcsolatos testületi tanácskozásról. A november 13-áról keltezett jegyzőkönyv „Szeged város Forradalmi Munkás-Paraszt Tanács”-ának üléséről tartalmaz vázlatos feljegyzéseket. A jegyzőkönyv a jelenlévőket úgy ismerteti, hogy azok kb. 190-en az üzemek, intézmények munkástanácsainak küldöttei. Az ülésen elhangzott javaslatnak megfelelően „a rendkívüli állapotra tekintettel” a 12 oldalas jegyzőkönyvben név nélkül szerepeltek a felszólalók mondandói. Itt jegyzem meg, hogy a szegedi forradalmi erők a kerületi tanácsokat figyelmen kívül hagyták, azok tevékenysége ebben az időszakban — mondhatni — szünetelt. Ez nézetem szerint azt igazolta, hogy a város társadalma a kerületi tanácsokat nem tekintette olyan szervezeteknek, melyek Szeged életében jelentős szerepet töltöttek volna be a helyi közélet bármely szektorában. A városi tanács 1957-ben március 29-én ülésezett első ízben a forradalmat követően. Megjelent 101 tanácstag, igazoltan 12, míg bejelentés nélkül 50 tag maradt távol. Az ülésen 16 tanácstag lemondott mandátumáról, de a tisztségviselők és a VB. tagjai körében is történtek változások. Az ülésen a tanácskozás fő témája az 1956. július 27-én tartott tanácsülés óta történt események elemzése és a végrehajtó bizottság munkájáról szóló tájékoztatás, valamint a közeljövő teendőinek felvázolása volt. A július 26-ai tanácsülésen nyolc városi tanácstag lemondására is sor került, további személyi változások történtek a végrehajtó bizottság vezetésében. Az 1957. október 4- ei tanácsülésen a szeptember 15-ei időközi választásokon mandátumot szerzett 17 új 63
