Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
I. Példák a múltból
forduló rendellenességekre és szabálytalanságokra; foglalkozzanak minden közérdekű üggyel és hatósági beavatkozást, intézkedést igénylő jelenséggel. A tanyai kapitányok megosztják a munkát az esküdtek között, működésük fölött fölügyeletet gyakoroltak, és tapasztalataikról jelentést tesznek a polgármesternek. Fölügyelik a külterületeken folyó házilagos munkálatokat, melyeket napszámosok vagy munkások végeznek a törvényhatóság részére. Az esküdtek teendőit a szabályrendelet részletesebben és jellegük szerint elkülönítve sorolja föl. Fölügyeleti hatáskörben őrködnek a birtokhatárok, a közutak, hidak és a város tulajdonában lévő erdők, faültetvények épségben tartásán; jelentik a rongálásokat, a földek parlagon hagyását és más rendellenességeket. Szemmel tartják a köz- biztonságot; lopást, rablást vagy egyéb bűntényt a pusztai rendőrség tudomására hozzák. Figyelemmel kísérik a közegészségügyi állapotokat és jelentik a járványos eseteket. Részt vesznek az állategészségügyi fölügyeleti munkában, zárlat esetén ellenőrzik a kijelölt őrök szolgálatát. Fölügyeleti jogkörükbe tartozik, hogy szemmel tartsák a hadköteleseket, és jelentsék az észlelt rendellenességet. Ügyelnek az iskolaköteles gyermekek beíratására, és jelzik az iskolába járás elmulasztását. Őrködnek a növényegészségügyi rendelkezések megtartása fölött, fölügyelik a vadászati tilalom megtartását. Figyelemmel kísérik a külterületi építkezések sajátos szabályainak érvényesítését; őrködnek, hogy engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően ne építkezzenek. Fölügyelik a városi haszonbérelt földek szerződésben rögzített művelési föltételeinek megtartását. Az esküdtek közreműködését bizonyos közigazgatási tevékenységekben ugyancsak részletesen fölsorolja a szabályrendelet. Eszerint részt vesznek adók, díjak kivetését megalapozó, valamint a tankötelezettekre, a közerő kiállítására vonatkozó és más dolgok (kocsi, ló) meglétét célzó összeírásokban. Adóárverésekkor a hátralékosoktól a helyszínen átveszik a pénzt, és befizetik a város pénztárába; zárgondnoki teendőket látnak el. Mint becsüsök közreműködnek a gyámhatóságoktól elrendelt leltározásban. Részt vesznek a hadkötelezettek nyilvántartásba vételében, a védőoltásokhoz az érintettek berendelésében, veszély esetén a közerők mozgósításában. Segédkeznek a marhalevelek kiállításában, kijelölés esetén mezőőri föladatokat teljesítenek. A szabályrendelet részletezi az esküdtek kézbesítői teendőit. Ezek főként idézések, hatósági fölhívások és hirdetmények közzétételével kapcsolatosak. A tanyai kapitányok és esküdtek munkájuk közben észlelt hiányosságokról, mulasztásokról, a hatóság intézkedését igénylő tapasztalataikról tartoznak jelentést adni vagy a kapitánysági lovas rendőrbiztosnál, vagy a polgármesteri hivatalban. Az elintézésről őt írásban kell értesíteni. Végül a helyi rendelet rögzíti, hogy a tanyai kapitányok és esküdtek működését közvetlenül a polgármester fölügyeli. A tanyai kapitányságok, kapitányok és esküdtek évtizedeken át általában megfelelően látták el Szeged és külterülete között a közigazgatás föladatait. Igyekeztek szolgálni a tanyai lakosság körében az önkormányzati érdekeket és az ott élő emberek igényeit egyaránt. Természetesen ez a szisztéma sem volt mentes a hiányos ismeretek és a résztvevők néha alacsony műveltségi szintje folytán a hibáktól. Az 1940-es évek városi törvényhatóságának egyik köztisztviselője följegyzésében az esküdd jelentésekből 29
